Az érdekképviseletek „elmentek a falig”

Ahogy arról beszámoltunk, megszületett a döntés a jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről.

Minden év utolsó negyedévében kerül sor a minimálbérrel kapcsolatos tárgyalásokra – mondta lapunknak Czomba Csaba. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke, a szervezet megyei elnöke hozzátette, az ősz eleji helyzethez képest a gazdasági várakozások a hetek múlásával romlottak, a Magyar Nemzeti Bank a szeptemberi 11,5-14,5 százalékos inflációs várakozása helyett ma már 15-18 százalékot prognosztizál a jövő évre, ez feljebb tolja a munkavállalói oldal munkabérrel kapcsolatos várakozásait is.

Czomba Csaba szerint a munkaadói oldal képviselői és a munkavállalókat képviselő szakszervezetek különböző kedvezmények bevezetését javasolták, amelyek bővítenék a munkaadók és a munkavállalók lehetőségeit, mint a munkábajárási támogatás növelése vagy az 55 év felettiek adókedvezménye, ám a kormányzatot képviselő államtitkár megerősítette a miniszterelnök korábbi nyilatkozatát, hogy nincs mozgástér a költségvetésben a munkabért terhelő adók és járulékok csökkentésére és egyéb juttatásra, közteherkönnyítésre sem.

– A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) december 13-ai ülésének keretében megtartott bértárgyaláson a tárgyaló felek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kivételével, elfogadhatónak tartottak egy 16 százalékos minimálbér- és egy 14 százalékos garantáltbérminimum-emelést – mondta Czomba Csaba, aki hozzátette, végül a MASZSZ is „beadta a derekát”, és december 15-én elfogadta a bérmegállapodást.

A VOSZ társelnöke úgy fogalmazott, a garantált bérminimum kigazdálkodása nagyobb megterhelést jelent a munkaadóknak, mivel több munkavállalót érint, és magasabb az összeg, ezért ez a bértétel, a javaslat szerint, a várható átlagos 2023-as infláció alatt „csak” 14 százalékkal nő januártól. A megállapodásban az is szerepel, hogy a kormányzat az igen nehéz költségvetési helyzet ellenére sem emeli a munkabér terheit, továbbá a VKF figyelemmel kíséri a jövő év folyamán az inflációs folyamatokat, és szükség esetén tárgyalóasztalhoz ül a minimális bértételek felülvizsgálatára.

– Ezzel a munkaadók és az alkura nyitott munkavállalói érdekképviseletek is „elmentek a falig” – összegzett Czomba Csaba.

Nőtt a bérigény

– Az utóbbi egy évben a magas infláció miatt a fizetések reálértéke csökkent, amit tovább rontott az emelkedő kamatkörnyezet. Mindezek következtében jelentősen nőtt a munkavállalók bérigénye is – mondta lapunknak dr. Fazekas Sándor. A nyíregyházi közgazdász felhívta a figyelmet, a munkajogi szabályok szerint egyetlen munkáltató sem fizethet kevesebbet az államilag szabályozott minimálbérnél az alkalmazottaknak, míg a garantált bérminimum akkor jár, ha a munkáltató a munkakörhöz, pozícióhoz végzettséget ír elő.

Az elfogadott döntés szerint jövőre a minimálbér 16 százalékkal, míg a garantált bérminimum 14 százalékkal emelkedik, így a minimálbér összege 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra nő. Az adó és járulékok levonása után a minimálbér nettó értéke

154 280 forint, a garantált bérminimum nettó értéke pedig 197 106 forint lesz, amit kézhez kapnak a munkavállalók.

– Hogy mennyire lesz elég ez a növelés, azt a jövő évi infláció mutatja majd meg. Az biztos, hogy a száguldó infláció és az emelkedő kamatkörnyezet egy kicsit lerontja a jelenlegi béremelések reálértékét, ahogy azt is figyelembe kell venni, hogy a munkáltatók számára komoly problémát fog jelenteni a brutális rezsiköltségek, az elszálló infláció és a munkaerőhiány mellett kigazdálkodni a bérnövekedés terheit – összegezte a szakember.

– A bérnövelések hatása széles körű. A minimálbér emelése 200 ezer embert, a garantált bérminimum növekedése pedig 730 ezer embert érint közvetlenül, de ennek hatása a szint feletti béreket is megtolja majd. Emellett nemcsak a munkavállalókat és munkáltatókat érinti, hanem hatással van a költségvetésre és számos társadalmi csoport juttatásaira, járulékaira is – emelte ki dr. Fazekas Sándor közgazdász.

Folyik a bértárgyalás

– A Lego Manufacturing Kft.-nél a bérek a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben is a minimálbér felett vannak. Egy általános minimálbér-emelés általában hatással van a bérszintekre a magasabb bérkategóriákban is, mint ahogy más faktorok, gazdasági folyamatok is befolyásolják azt, milyen mértékű béremelésre számíthatnak a nálunk dolgozók. Jelenleg már folyik a 2023-as évre vonatkozó bértárgyalás a munkáltató és a szakszervezet között, az Üzemi Tanács részvételével. Célunk, hogy jövőre is versenyképes bérezést, kiemelkedő juttatási csomagot nyújtsunk kollégáinknak – mondta lapunk megkeresésére Tóth Csaba, a Lego Manufacturing Kft. HR-igazgatója.