Díjmentesen biztosítják az öntözővizet

– A klímaszélsőségek, a szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzet, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedése jelentős kihívások elé állítja az agráriumot – kezdte lapunk tájékoztatását Rácz Imre.

Történelmi vízhiány

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke szerint a tavalyi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta. Az energiaárak drasztikus növekedésével az idén oly mértékben nőttek volna meg a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a jelenleg öntözött 100 ezer hektár vízbiztosítása is.

Ezért, ahogy erről már beszámoltunk, a kormány úgy döntött, hogy az idén az állam teljeskörűen átvállalja a gazdálkodóktól a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését – a döntés hátteréről Rácz Imre adott lapunknak részletes tájékoztatást.

Elmondta, a mezőgazdasági vízdíjakat egy adott rendszer fenntartási költsége határozza meg, ez pedig jelentős mértékben függ attól, hogy gravitációs vagy szivattyús, átemelős rendszerek üzemelnek-e. Utóbbiak jelentős energiaigénye miatt nagyon eltérőek a termelők által fizetett vízdíjak.

– Erre tekintettel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége hosszú ideje lobbizik azért, hogy a vízhez, mint termelési inputhoz a termelők méltányos és kiszámítható áron jussanak hozzá. Ezzel is segíteni kívánják az öntözött területek vízpótlásának biztosítását és az öntözésfejlesztést úgy, hogy hazánk megfeleljen az uniós irányelveknek – mondta a vármegyei elnök. Rácz Imre hozzátette, a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj két részből tevődik össze: egyrészt a víz rendelkezésére állását biztosító állandó díjból (például a rendszerhez kapcsolódó fenntartási munkálatok, üzemanyag-, bér- és anyagköltségek, jogszabályban előírt kötelezettségek, vizsgálatok költségei), másrészt a változó díjból, úgy mint a szivattyú üzemeltetési költsége.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke emlékeztetett: a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését 2014-ben az állam egyszer már teljeskörűen átvállalta, azonban az Európai Bizottság 2016-os döntése értelmében vissza kellett vezetni.

– A bizottság ugyanis kötelezi a tagállamokat a költségmegtérülés elvének érvényesítésére, valamint a hatékony víz-árpolitika fenntartására, ezekhez köti az uniós támogatások kifizetését. A kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének javaslatára azonban sikerült elérni azt, hogy fokozatosan vezessük vissza a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat, valamint hogy ne a teljes, hanem a részleges megtérülés elvét alkalmazza hazánk. Ennek értelmében 2021-től a mezőgazdasági vízhasználók, a termelők a változó díj százalékát, az állandó díjnak viszont csak az ötven százalékát fizetik meg, utóbbi másik felét az állam hosszú távon is átvállalta – mondta Rácz Imre.

Magas energiaárak

Az idei év elején a vízügyi ágazat – jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve – elkészítette a 2023. évre vonatkozó mezőgazdasági vízszolgáltatás költség- és díjkalkulációját. A magas energiaárak miatt a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségét több mint 10 milliárd forintra becsülték. A kalkuláció alapján az állami támogatásban jelentős hiány keletkezett, továbbá a termelők részéről fizetendő vízszoláltatási díjak is drasztikusan megemelkedtek, néhol a tízszeresére nőttek.

– Tekintettel a tavalyi, hazánkat és Európa nagy részét sújtó történelmi aszályra, a szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzetre, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedésére, a kormány úgy döntött, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatva az idén, a gazdák versenyképességének megőrzése céljából, az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítja az öntözővizet – emelte ki Rácz Imre.

A Nemzeti Agárgazdasági Kamara vármegyei elnöke szerint azonban fontos megjegyezni, hogy a díjmentesség kizárólag azon termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében. 

TG