Almatermesztés - a FruitVeB elnökének szemüvegén át

Szakmaközi jogosítványok

- A FruitVeB korábban klasszikus terméktanácsként működött, negyedévszázados múltra tekint vissza, de már hosszú ideje szakmaközi jogosítványai is vannak. Azt látni kell, hogy a FruitVeb vezetősége olyan emberekből áll, akiknek saját kertészeti vállalkozásaik vannak, adott esetben más munkahelyük is. Mindannyian az ágazatban élünk, de az az idő és energia, amit ebbe beletehetünk, az emiatt korlátozott. A legfontosabb feladatunk az, hogy az ágazati szereplők helyzetét javítsuk. Ebben benne van a támogatási szabályozók véleményezése, az ágazat működési környezetének a javítása, de ide tartozik a piaci marketingtevékenység, a zöldség-gyümölcs fogyasztásának a népszerűsítése, és ami talán a legfontosabb, az ágazatok közti kommunikáció javítása. A szakmaközi jelleg az arra utal, hogy nem csak a termelők a tagjaink, hanem a kereskedők, a tészek és a feldolgozók egyaránt. Célunk, hogy az ágazat szereplői közti összhangot megteremtsük. Ennek a legfőbb eleme a transzparencia, az átláthatóság, mégpedig piaci prognózisokkal, elemzésekkel annak érdekében, hogy az ágazat minden szereplője ugyanazokat a híreket, információkat kapja, olvassa – kezdte a beszélgetést a FruitVeB szakmaközi szervezet bemutatását dr. Apáti Ferenc, majd kitért az idei várható almatermésre.

– Az idei kilátások a helyzethez mérten jobbak, tavaly nagyjából 200 ezer tonna volt az ipari, 80 ezer tonna körül pedig az étkezési alma. Magyarországon 100-110 ezer tonna étkezési almára van piac, tehát a tavalyi termés még a belföldi igényeket sem elégítette ki. Ez az ipari almára is elmondható, ahol arányaiban még rosszabb volt a helyzet, hisz a hazai feldolgozókapacitás 450-500 ezer tonna, ami azt jelenti, hogy tavaly a feldolgozóüzemek csak a kapacitásuk csupán ötven százalékát használták ki. Az idei termés sokkal jobb, egy olyan 500-550 ezer tonna termésmennyiséget látunk, a tavalyi dupláját. Várhatóan 400-430 ezer tonna lesz az ipari, az étkezési alma pedig 100-120 tonna köré várjuk – mondta dr. Apáti Ferenc, akit a feldolgozóüzemek képviselőivel megtartott közelmúltbeli egyeztetésről is kérdeztük.

– A magyar almaültetvények területe évről évre fogyatkozik, országos szinten 42 ezer hektárról eljutottunk 20 ezer hektárra... A feldolgozókat ez nagyon érzékenyen érinti, hiszen az a tapasztalat, hogy öt évből négyszer csupán a feldolgozókapacitásuk 50 százalékán működnek. Ha ez a tendencia nem változik, akkor pár éven belül elfogyhat „alóluk” az alapanyag, és ez magával hozhatja, hogy valamelyik cég fogja magát, leszereli a gyárát és kivonul az országból – mondta dr. Apáti Ferenc, aki hozzátette: elkezdtek egy programnak a kidolgozását, amely új alapokra helyezné az ipari almatermesztést, de ennek részleteibe még nem akart belemenni a szakember.

– Ipari almát is lehet nagyon profin, magas színvonalon termelni, és erre vannak Szabolcs vármegyei példák is, de sajnos ebből van a kevesebb – fogalmazott a a FruitVeB elnöke.
Dr. Apáti Ferenc a nettó 38 forintos léalma árról, amivel a napokban jött ki az egyik térségbeli feldolgozó, elmondta: ennek hatása nem feltétlenül ebben az évben jelentkezik majd, mert a termelő befogja vinni ilyen áron is az almát.

– Ez inkább ahhoz vezethet, hogy még alacsonyabb lesz a termelési kedv, még többen hagynak majd fel az almatermesztéssel – vetítette előre dr. Apáti Ferenc.