Látják a fényt az alagút végén

A mangalicatenyésztés és -értékesítés a nehezebb időszak után kezd magára találni – mondta lapunknak a Mangalicatenyésztők Országos Szövetségének elnöke. Tóth Péterrel a közelmúltban Tiszaeszláron a Kocsis-tanyán beszélgettünk az ágazat jelenlegi helyzetéről, valamint a közelmúlt kihívásairól. Elmondta, a fogyasztók részéről az igények egy időre beszűkültek, de mostanra úgy tűnik, hogy az exportpiac és a belföldi kereslet is kezd megélénkülni, így már látszik a fény az alagút végén.

Országosan jelenleg kilencezres nagyságrendű a kocalétszám és hatvanezres a hízóállomány, amiből körülbelül harmincezer kerül a vágóhídra, a többi pedig közvetlen értékesítés útján jut a piacra.

– A korábbi takarmányár-emelkedésekkel párhuzamosan a mangalicából készült termékek ára is jelentősen emelkedett. Elért egy olyan szintre, amikor a vásárlás már jelentősen visszaesett, így egy kicsit megtorpant az ágazat. Ebben az időszakban élősúlyban kilónként 1100 forintos ár volt, míg a hasított mangalica kilogrammonkénti ára elérte az 1400 forintot – tudtuk meg Tiszaeszláron Tóth Pétertől, aki szerint, mivel a mangalicából készült termékek jelentős része éttermekben, szállodákban kerül a fogyasztók elé, az itt tapasztalt fogyasztáscsökkenést, a termékkészletek felhalmozódását megérezték azok a vállalkozások, amelyek vágóhídra szállítanak.

– Augusztusban és szeptemberben jött egy érezhető elmozdulás, véleményem szerint a hasított mangalica ára az év végére újra 1000 forint fölé emelkedhet – bizakodott Tóth Péter, aki elmondta, a mangalica árában más tényezők játszanak szerepet, mint a nagyüzemi sertések esetében, hiszen ebben az ágazatban sokkal inkább a belső termelési költségek és a fogyasztók vásárlási hajlandóságának függvényében alakul ki az ár és nem a német tőzsdei-ár szerint.

– A Távol-Kelet egy szűk és nehéz piac, de dinamikus fejlődést mutat, ma már rendszeresen szállítunk például Hongkongba vagy Szingapúrba. Úgy látjuk, hogy az európai piac is kezd magára találni. Spanyolországba például évente körülbelül 400 tonna sonkát szállítunk, az elmúlt öt évben pedig Románia is jelentős célországgá vált. Sokkal optimistább vagyok, mint mondjuk júliusban voltam, úgy gondolom, a nehezebb időszak mögöttünk van – mondta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének az elnöke.

Tóth Pétertől megtudtuk, jövőre kampányt terveznek abból a célból, hogy minél több hazai étterem és szálloda vegye fel étlapjára a mangalicából készült ételeket. Az egyesület azon is dolgozik, hogy az újabb támogatási időszakban a génmegőrzésre kapott tenyészkocánkénti 300 eurós támogatás tovább növekedjen. – Személy szerint én 20-25 százalékos növekedést remélek a tenyészkocánkénti támogatásokban – árulta el lapunknak Tóth Péter.

A tiszaeszlári Kocsis-tanyán, ahol 2500 mangalica él, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnökével éppen akkor beszélgettünk, mikor a tulajdonos család éppen thaiföldi vendégeket fogadott. Azóta megfordult náluk egy tengerentúli, USA-beli delegáció, csütörtökön pedig egy kínai vállalkozói csoportot fogadnak majd Tiszaeszláron.

– Van egy integrátori kapcsolatunk, aminek köszönhetően jelen vagyunk a környező országokban, de nagy előrelépés lenne, ha a távol-keleti piacra is be tudnánk törni – mondta lapunknak a külföldi delegációk látogatásával kapcsolatban Kobzos István, aki a feldolgozást és a kereskedelmet irányítja a tiszaeszlári Kocsis-tanyán. Termékeikkel a miskolci, a tiszavasvári, a nyíregyházi és a szerencsi termelői piacon vannak jelen.

– Heti rendszerességgel látogatjuk ezeket piacokat. Árulunk friss termékeket, úgy, mint kenőmájast, abárolt szalonnát, bácskai hurkát, májas és véres hurkát, sütőkolbászt és disznósajtot is. A mangalica egyes részeiből pedig füstölt termékeket készítünk, szalonnát, császárszalonnát és kolbászt, szalámit, zsírt, tepertőkrémet. A mangalicát Hajdúnánáson vágják le, de a termékeink egytől egyig a tiszaeszlári feldolgozóüzemünkben készülnek – sorolta Kobzos István, aki hozzátette, természetesen igyekeznek erősíteni a külpiaci jelenlétüket is.

– Egy debreceni cég élve vásárolja meg tőlünk a mangalicákat, 1000 darabot évente. Debrecenben levágják, részekre szedik, ezeket feldolgozva vagy pedig friss húsként a világ számos pontján értékesítik, Spanyolországba például mangalicasonkaként. Úgy veszem észre, a Covid után élénkül a mangalicahús iránti kereslet, de ebben az is szerepet játszhat, hogy sokan felhagytak a tenyésztéssel a koronavírus alatti időszakban. Hogy a jövő mit hoz, még nem tudjuk. Azt érezzük, hogy a kormány figyel a mangalicatenyésztőkre, ahogy a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete is sokat segít, többek közt nekik köszönhetjük a külföldi delegációk érdeklődését. Az állományunk antibiotikummentes, a termékeinkben nincs adalékanyag és tartósítószer, a takarmányt is magunknak állítjuk elő, így garantált a GMO-mentesség. Ez adhatja az alapját annak, hogy a külpiacokon is megálljuk a helyünket – zárta a beszélgetést Kobzos István.