Madura Csaba a TOP 100 Gazdasági díjas!

A Kelet-Magyarország napilap, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közös rendezvénye néhány perce kezdődött el Nyíregyházán, a Hotel Koronában.  A nap folyamán kiderül, a szakmai zsűri az idén kinek ítélte oda a Gazdasági díjat. A rendezvényre meghívást kapott dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár is, aki az elmúlt időszak gazdasági eredményeit a munkaerő-piaci helyzeten keresztül világítja majd meg. Ezen kívül is lesznek még gazdasági előadások, elemzések, a rendezvényen pedig bemutatjuk az idei TOP 100 Magazinunkat is.

Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke az előadásának elején a vármegyei önkormányzat munkájának átszervezéséről beszélt. Visszaemlékezett arra az időszakra, mikor a különféle intézmények fenntartása is hozzájuk tartozott, most azonban a területfejlesztés került a fókuszukba, illetve a határ menti együttműködések, programok koordinálására koncentrálnak. Példaként egy Kárpátalján épülő hulladéklerakót említett, melynek köszönhetően csökkenhet a Tisza hulladékterhelése.

Az elnök hozzátette, jelenleg a TOP Plusz programok tervezése, programozása ad nekik munkát, az új időszakban pedig új programok megjelenése várható.
Seszták Oszkár szerint az új forráskeret megközelíti majd a 167 milliárd forintot, ebben benne van a vármegyeszékhely fejlesztésére fordítható támogatási összeg is.

– Az egy főre jutó összeget, valamint a támogatási összeg nagyságát tekintve országos szinten a második helyen vagyunk ezzel a 167 milliárdos forráskerettel. A területfejlesztés jelenti a fókuszt, de itt ki kell emelnem, nekünk nem Budapestet kell megelőzni, hanem magunkhoz, az előbbi évekhez kell mérnünk a fejlődést – fogalmazott a vármegyei közgyűlés elnöke.

Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere a munkaerő megtartására és az elvándorlás mérséklésére helyezte a hangsúlyt az előadásában. Elmondta, az előre lépéshez nélkülözhetetlen a modern szakképzés, a lakhatás biztosítása és a megfelelő közúti infrastruktúra.

– Elindítottunk egy programot, ami a fiatalok hazacsábítására fókuszál. Sajnos sokan a felsőfokú tanulmányaik miatt hagyják el a várost és a vármegyét, és nem mindenki tér vissza szülővárosába, szülőföldjére. Ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk, meg kell oldani bizonyos problémákat. Az elmúlt években megkerestem a cégvezetőket, hogy az önkormányzattal közösen dolgozzunk ki egy olyan támogatott lakhatási, albérleti konstrukciót, ami itt tartaná a városban a fiatalokat és csökkentené az elvándorlás mértékét. A nyíregyházi önkormányzat emellett ösztöndíjprogramokkal, a diákmunka felfuttatásával és a gyakorlati képzési rendszer erősítésével igyekszik a városban tartani, illetve Nyíregyházára csábítani a képzett munkaerőt. Jó a szakmai kapcsolatunk a Nyíregyházi Egyetemmel és a Nyíregyházi Tankerülettel is, valamint egy foglalkoztatási paktumot is működtetünk, amely szoros kapcsolatban áll a Nyíregyházi Szakképzési Centrummal. Azon dolgozunk, hogy ezek mellett egy élhető város legyünk, és természetesen felismertük a közúti infrastruktúra-fejlesztés fontosságát, ugyanis sokan a térségből, a vármegyéből járnak be Nyíregyházára dolgozni – fogalmazott dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere.

– Köszönet mindenkinek, aki ehhez a sikerhez hozzájárult, a munkatársaimnak és a családomnak, a feleségemnek – mondta Madura Csaba, aki édesapja intelmeire is emlékeztette a hallgatsóágot: „bármi lehetsz, csak legjobb legyél a szakmádban”.

A keddi rendezvényen, mely Pekó Lászlónak, a vármegyei kereskedelmi és iparkamara elnökének köszöntőjével ért véget, bemutattuk a legfrissebb gazdasági elemzéseket és adatokat tartalmazó TOP 100 Magazint is, mely a száz legjobban teljesítő vármegyei vállalkozás rangsorát is tartalmazza.

A vármegyei meghatározó cégei

A legnagyobb vármegyei foglalkoztató közel 2700 embernek ad munkát.

Kazsuk Attila előadásában arról beszélt, a számok nyelvére lefordítva milyen változások történtek a 2021-es és a 2022-es adóévben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója elmondta, 2022-es év végén 114 669 adószámmal rendelkező gazdálkodó volt a vármegyében – ezek közül 67 785 volt az adószámos magánszemély, 26 471 az egyéni vállalkozó, emellett 20 413 gazdálkodó szervezetet regisztráltak.

Hozzátette, utóbbiak közül a legtöbb a nyíregyházi (5401), míg a legkevesebb (166) a csengeri járásban működött. Ha a TOP 100-as vállalkozások elhelyezkedését figyeljük, itt is megállapítható a vármegyeszékhely központi szerepe (50 TOP 100-as céggel), míg az ibrányi járásban egyáltalán nem találunk ilyen vállalkozást. Ebből a szempontból a dobogó második fokára a mátészalkai (904), míg a harmadik fokára a kisvárdai (898) járás kapaszkodott fel.

Kazsuk Attila felhívta a figyelmet: a százas lista elején lévő cégek a vármegye gazdasági életének meghatározó szereplői, sőt, 6 vállalkozás az ország TOP 500 cége közé is bekerült. A legnagyobb vármegyei árbevétel 354,5 milliárd forint volt, a legnagyobb foglalkoztató pedig 2698 embernek biztosít munkát Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.