Több mint félszáz tűzoltó oltotta a lángokat

Nyíregyházi, nyírbátori, hajdúnánási, nyíradonyi, debreceni, kisvárdai és mátészalkai hivatásos, valamint az ibrányi önkormányzati tűzoltók – összesen  több mint ötvenen – oltották a lángokat Nyíregyháza külterületén egy hulladéktelepen vasárnap. A több mint 2500 négyzetméteres területet érintő, többméteres lángok oltásával kapcsolatban számos kérdés felvetődött, ezekre kértünk választ a legilletékesebbektől.

Kiemelt riasztási fokozat

– A káresetek felszámolására – azok nagysága alapján – öt riasztási fokozat van. Ezek meghatározása a szükséges tűzoltói létszám alapján történik, és erről minden esetben a tűzoltásvezető dönt. Míg például egy I-es riasztási fokozatban maximum 12, addig az V. fokozatban minimum 40 beavatkozó tűzoltó dolgozik a helyszínen – ­tudtuk meg Oszlár Gábor tűzoltó őrnagytól azt, hogy mikor van szükség más települések tűzoltóit is bevonni az oltásba. 

– A Nyíregyházi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság önállóan II-es riasztási fokozatú események felszámolására képes. A szeméttelepen keletkezett tűz felszámolása IV-es kiemelt riasztási fokozatot kapott, ezért volt indokolt más települések tűzoltóit bevonni – fejtette ki a nyíregyházi tűzoltó-parancsnokság megbízott vezetője.  
Megtudtuk azt is, hogy a kiemelt riasztás nem általános gépjárműfecskendő, hanem valamilyen különleges gépjármű – például vízszállító, magasból mentő stb. – alkalmazását jelenti.

Városvédelemre mást hívnak

Rákérdeztünk, ha ilyen jelentős tűzhöz a szolgálatban lévő minden hivatásos nyíregyházi egység kivonul, akkor a további riasztásokhoz kik mennek.

– Ilyen esetben úgynevezett városvédelemre hívnak be más településről tűzoltóegység(ek)et. A július 9-ei esetnél a nyíregyházi laktanyába a baktalórántházi hivatásos tűzoltókat rendelték be. Amennyiben ebben az időben lett volna a városban, térségben káreset, akkor a baktalórántházi tűzoltók vonultak volna az esethez – hangzott a megbízott parancsnok válasza.

„Kisebb” tűznél is hatalmas a hőség, nyolc méter magasan felcsapó lángoknál már elképzelni sem tudjuk az ottani hőhatást. Mi védi ez ellen a tűzoltókat? – adódott a következő kérdés, amire Oszlár Gábor azt mondta, hogy természetesen ilyenkor is kötelező a bevetési védőruházat, a védőkámzsa, a megfelelő kesztyű, csizma, valamint a sisak és szükség szerint légzésvédelem. – A váltásokról, védőitalokról, a beavatkozók ellátásáról folyamatosan gondoskodtak a belső normákban meghatározottak szerint – nyugtatott meg mindenkit az őrnagy.
Kifejtette azt is, hogy a helyszínen a nem égő szemét elszállításában, a parázsló részek szétterítésében a hulladéktelep munkatársai teherautókkal, munkagépekkel segítették a beavatkozókat. Kedden kora reggelre az utómunkálatokat is befejezték a tűzoltók, a parázsló, izzó részeket teljesen felszámolták – adott összegzést a megbízott parancsnok.

Mobil labor a helyszínen is

– Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében II-es riasztási fokozattól mindig vonul a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat, amely az esemény súlyosságától függően átveheti, átveszi a tűzoltás vagy műszaki mentés vezetését. A végrehajtandó feladatokat pedig minden esetben a tűzoltásvezető határozza meg – ezt már Rutkai-Dér Vivien tűzoltó főhadnagytól tudtuk meg, amikor arra kérdeztünk rá, hogy milyen esetekben kell, illetve kötelező a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatnak irányítani a munkát.
Sokakban felvetődött az is, mitől veszélyes, ha hulladék ég, s vajon folyamatosan méri-e a katasztrófavédelem a levegőbe kerülő gőzök és gázok koncentrációját.

– A műanyag égése az egyik legveszélyesebb dolog. A katasztrófavédelmi mobil labor a tűzeset kezdetétől a helyszínen, valamint lakott területen is folyamatosan ellenőrizte a levegő összetételét, de veszélyes anyag egészségre ártalmas koncentrációját nem mérték – mondta a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője.