Helyi közélet

2008.09.14. 19:46

Összefoglaló a XI. Jogásznapról

<p>Nyíregyháza - A modern demokrácia a pártok demokráciáján felépülő demokrácia. A nyugaton már megszokott rendszerek ugyanazt jelentik, mint nálunk? Nem inkább lobbyállamról van szó, amikor a felszínen vitázók odalenn összesimulnak?</p>

A modern demokrácia a pártok demokráciáján felépülő demokrácia. A nyugaton már megszokott rendszerek ugyanazt jelentik, mint nálunk? Nem inkább lobbyállamról van szó, amikor a felszínen vitázók odalenn összesimulnak? - dr. Kiss László alkotmánybíró, egyetemi tanár főleg a vélemény szabadságát, valamint az adatvédelem kérdéseit boncolgatta, de kitért a közszereplők védelmére is.

Amit a pártok államának neveznek nyugaton, már régen lobbyállam. Például a briteknél a Királyi egyesület a madarak védelmére kétszer több taggal rendelkezik, mint a két parlamenti párt, a Munkáspárt és a Konzervatív párt tagsága.

A jogállamban fontos, hogy az alapokat tisztázzuk. Mik ezek a fontos cölöpök? Például maga az állam is. Egyik ilyen a demokrácia. Mit jelent ez? A többségi demokrácia azt jelenti, hogy a többségnek mindig igaza van? A kisebbségnek soha nem lehet igaza, vagy a kisebbség rákényszerítheti akaratát a többségre? Vizsgálhatjuk a kérdést az egyén és a közösség viszonyában is. Például van-e méltóság a közösségnek?

Vagy mindig csak az egyénnek, a kisebbségnek lehet méltósága? Ma ez tabu téma Magyarországon és nagyon sok tabutéma van, amit ki kellene már söpörni a szőnyeg alól, mert oda betuszkoltuk.

Egykor Kulcsár Kálmán mondta, hogy a csodák közül a magyar csoda a figyelemre méltó, mert az, hogy az alapvetően ázsiai rendszer alapján kell a nyugati találmányú jogállamot felépíteni.

Eltűnő kötelességek?

A jogállamhoz a jog mellett a kötelezettségek is hozzátartoznak. Ez a rendszerváltással mintha el is tűnt volna belőle. Az egészet meghatározza a politikai kultúra, és amikor például egy műsorban az adó elkerülést tanítják, akkor a jogok túlnyúlnak a kötelezettségeken. Mi jellemző a mi demokráciánkra?

Paternalizmus, intolerancia, nacionalizmus. Már szégyelljük felvonni a nemzeti zászlót, mert sérthet valakit? Hát sértődjön meg! Elvégre nemzeti ünnep van. Értékeket kell vizsgálni, erkölcs, etika, méltóságjog. Mikor vette szájára a hazát a média? Országról írnak, beszélnek, de kié az ország?

Egy jogállamban fontos alap pillér az adatvédelem, de van olyan határ, amikor már akadálya a működésnek, akkor pedig újra kell gondolni, mi van miért. Példákkal illusztrálva egyetemi tanárként a dolgozatokkal szerzett jegyeket nem függeszthetem ki az ajtóra, hanem mindenki kap egy kódot, az alapján tudja meg a jegyét a tanulmányi osztályon. Amerikában ez nem így van, azt mégis a jogállam példájaként említik.

Egy vizsga után elvileg feljelenthet a hallgató, mert a bent ülő társak hallják, hogy ő hogyan vizsgázik, pedig ahhoz senkinek nincs köze. Néha van olyan érzésem, hogy napi nyolc órában azt kutatjuk, hol lehet még az életünket korlátozni. Egy országnak, egy jogállamnak működnie kell. Az e-önkormányzat során ezekre is tekintettel kell lenni. A közigazgatás alapvetően humán terület, amiből épp az érzelmeket, az embert veszi ki belőle.

Hol a határa a vélemény nyilvánításnak?

Az alapértékek gyakran kerülnek egymással szembe, például a köznyugalom és a vélemény nyilvánítás szabadsága. A szükségesség arányosság tesztjét kell nézni. A köznyugalomra hivatkozással nem elég a vélemény nyilvánítás szabadságát korlátozni. Ugyanakkor a finn és a német BTK ki is mondja a köznyugalomról, hogy ennek sérelméhez nem vezethet a szabad vélemény nyilvánításhoz való jog.

Annak idején a Lex Répássyként megismert jogi elképzelésben sem magával a joggal, hanem annak következményével volt gond. Fontos anyajog a méltósághoz való jog, ebből származtatható a szólás és sajtószabadság joga, az információhoz való jog, vagy a művészi szabadsághoz való jog, a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog. Ez előtt a többi jognak meg kell hajlania.

Az önkényuralmi jelképek tiltásának a történelmi tényekre hivatkozó jog megítélésében például úgy tűnhet, mintha Strassbourg szimpatizálna a vörös csillaggal, erre azt mondom, oda kell érni a folyóhoz, és majd akkor dönteni, hogy hogyan tovább.

Mi védi a közszereplőt?

A szabad vélemény nyilvánítás jogát annak valóságtartalmától függetlenül védi a jog. A minősítés is a folyamat terméke. Most merült fel, a ruházat, a külső, a mozdulatok más embert sértő minősítése, amiből máris látható, hogy az élet mindig színesebb, mint azt a jogalkotó eredetileg feltételezte. Belefér-e ebbe a körbe, ha valakit hazaárulónak, cigánynak, beszarinak neveznek?

Van aki szerint elfogadható, de sokak szerint meg nem. Amikor szembe kerül az egyéni vélemény a közösség méltóságának jogával, el kell dönteni, melyik jog az erősebb? Amikor három ember levizeli a nemzeti zászlót, és ők ezt véleményalkotásként magyarázzák, akkor mit kell tenni?

Az ember egyéni méltóságához szabjuk a jogot, mert közösséget nem lehet megsérteni? Akkor a család sem sérthető meg? Ki a közszereplő? Nincs a vélemény nyilvánításnak olyan zsinórmértéke, ami alapján a bírák egységesen dönthetnének a megítélésben. Azt tudjuk, hogy a közszereplőnek többet kell tűrnie, mint az átlagember.

Ennek nincs akkor határa? Őt nem illeti meg a jó hírnévhez az emberi méltósághoz való jog? Van módja a közszereplőnek jogos önvédelemhez? Mit tegyünk akkor, amikor egy közszereplőt többször ugyanaz a személy megrágalmaz, róla valótlan állításokat ír véleménynek álcázva.

Ebből ugye általában megrovás születik, de mit ér azzal a megrágalmazott, becsületében megsértett közszereplő. Van-e módja arra, hogy ezeket nyilvánosságra hozza a pereket elbukó személy nevével együtt? Jogos-e egy ilyen önvédelem? Nincs-e mód az ilyen rágalmazót eltiltani a foglalkozásától?

 

- Pusztai Sándor -

Ezek is érdekelhetik