2008.12.17. 06:23
Postánkból: Séta az óhajtott kapitalizmusban
<p>A rendszerváltás utáni hullámban felszámolásra került a mi állami vállalatunk is és félbemaradt egy helyszíni szerelés az Opel Bécsi gyárában. A magyar fővállalkozó kissé ijedten telefonált, hogy őket megkötbérezik, ha a szerelés nem lesz befejezve, mi pedig megszerveztük a kiutazást.</p>
Nagy élmény volt belülről látni a csúcstechnológiát, mindenütt robotok, ütemesen folyt a termelés és ami külön feltűnt az a „patikatisztaság” a hatalmas gyárba mindenhol. A szállás egy Bécs környéki kisvárosba volt. Este kollégáim szolidan borozgattak a panzióba én pedig elindultam órákon át róva a kilométereket felfedezni az óhajtott kapitalista világot.
Először a városka főterét jártam be, volt három elegáns étterem, mindegyik bő fél házzal működött. Itt nem azért ugrott be valaki állva bekapni egy hamburgert, mert megéhezett, komótosan vacsoráztak a sógorok, a családdal együtt, az előételtől a desszerttel bezárólag megadva a módját. Ez az a polgárság, a derékhad, akinek tisztes jövedelme és vagyona van, ők finanszírozzák a rendszert és nem csak étterembe járnak, hanem könyvet és színházjegyet is vesznek.
És dolgoznak is keményen, ezt nem csak az autógyárba, hanem bejárva a várost külső részeken is láttam. Mint egy látványpékség úgy működött családi vállalkozásba a kis sajtüzem az utcafronti bolt kirakatába pedig sorakoztak a család saját címkéjével ellátott sajtkorongok. Falusi emberként pedig, nagyon jól el tudtam képzelni a városhatáron túl lévő rendezett tanyát, ahol a 20-25 db-os jószágállományt tartják, ami a tejet adja a sajtkészítéshez. És láttam családi vállalkozásba működő cukrászüzemet is, késő este volt, de javába dolgoztak, kora reggel, pedig amikor munkába indultunk már járták a várost szépen kipingált furgonjaik szállítva a friss süteményeket.
Könnyebb volt nekik szabadon fejlődhetett a gazdaság és a demokrácia, mivel velünk ellentétben nem kellett elviselniük negyven éven át a szovjet csapatok és tankjaik társaságát. Kiemelten fejlesztik mezőgazdaságukat szem előtt tartva, hogy az élelmiszer-termelés stratégiai ágazat, akkor is ha a gazdatársadalom érdekérvényesítő képessége alacsony. És nem engedték a multik gátlástalan térhódítását, helyettük a saját kis- és középvállalkozásaikat támogatták, amit ha megkésve is nekünk is követni kellene.
Toldy Kálmán, Vásárosnamény
Kapcsolódó cikkek:
