Közös vízgyűjtőn együtt kell védekezni

Lónya - Emlékkövet avattak a Tisza-töltésen Lónya és Szalóka határában a magyar–ukrán határvízi egyezmény 20. évfordulója alkalmából. Új, 2025-ig érvényes magyar–ukrán megállapodást írtak alá a kormánymeghatalmazottak a töltésen

Húszéves a magyar–ukrán határvízi együttműködési megállapodás, melyről immár Lónya és Szalóka határában, a magyar–ukrán államhatár közvetlen közelében felállított emlékkő is tanúskodik. A két ország kormánymeghatalmazottai június 2-án Baktalórántházán aláírták az eddigi közös tevékenységről szóló jegyzőkönyvet. A június 3-ai ünnepségen Kovács Péter magyar és Vaszil Sztasuk ukrán kormánymeghatalmazott mondott ünnepi beszédet.

– A két ország szakembereinek hatékony együttműködése természetesen nem húsz éve kezdődött, viszont igazán hatékonnyá az utóbbi években vált. Most itt – a vízi együttműködés nemzetközi évében – egy újabb, 2025-ig szóló megállapodást írunk alá, melynek mindkét ország – ezeken belül is elsősorban a Felső-Tisza-vidék Vízügyi Igazgatóság és az Ungvári Vízügyi Igazgatóság – kiváló szakemberei „ágyaztak meg”. Az együttműködés eddig is példaértékű volt, de nyugodtan állíthatjuk, hogy az új, közös fejlesztési program, mely összhangban van a Duna Makroregionális Stratégia céljaival és cselekvési területeivel, a közös magyar–ukrán árvízvédelmi fejlesztési program mintául szolgálhat más határvízi országok számára is. Lényege, hogy vízgyűjtő szinten foglalkozik az árvízi biztonság kérdésével. Az újabb megállapodás létrejöttét indokolja az elmúlt másfél évtized árvízi eseményeinek (1998, 2000, 2001, 2008, 2010) gyakorisága, hevessége.

Vaszil Sztasuk hangsúlyozta, nem szabad megfeledkezni azokról a veteránokról, akik elősegítették, hogy ilyen szintű legyen a két ország vízügyi szakembereinek hatékony együttműködése, akik nemcsak a megállapodásban rögzített feladatokat hajtották végre, hanem azon túlmenően is segítették egymást.

– Soha nem lehet elfelejteni azt a segítséget – hangsúlyozta Vaszil Sztasuk –, amit 1998-ban és 2001-ben nyújtottak a magyar szakemberek a tiszai árvízi védekezésben Kárpátalján. A ma már 152 állomással működő távjelző rendszert is lényegében a magyar kollégáknak köszönhetjük, mely hallatlanul hasznos az árvízi védekezési felkészülésben.

A kormánymeghatalmazottak a szerdai ünnepségen aláírták az új, 2025-ig szóló vízgazdálkodási és árvízvédelmi együttműködési megállapodást. Az új programban a legkorszerűbb mérnöki és számítógépes eszközöket is alkalmazva határozzák meg a legfontosabb teendőket az árvízi biztonság érdekében az elkövetkezendő évtizedre. Az elmúlt években 21 közös pályázatot nyertek, a közös távjelző rendszerhez a Felső-Tisza vízgyűjtő területén immár másfélszáz állomás továbbít adatokat a nyíregyházi és az ungvári központba, illetve a térségi árvízvédelmi centrumokba.

Mint azt Medgyesy Balázs, az EU Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztosa mondta: az EU Bizottság kiemelten kezeli a Duna Stratégiát, ezen belül pedig a magyar–ukrán vízgazdálkodási és árvízvédelmi együttműködési megállapodás priorizált program, melyet a jövőben is minden bizonnyal támogat. Magyarország kezdeményezi, hogy az EU Bizottság mintaprogramként kezelje a most aláírt magyar–ukrán megállapodást.

A magyar–ukrán vízügyes együttműködés példaértékű és minta lehet más országok szakemberei és kormányai számára is – mondta Vinnai Győző megyei kormánymegbízott –, aki nemcsak a szakmai, hanem az emberi kapcsolatok fontosságát is kiemelte.

Vaszil Sztasuk a magyar vízügyi szakembereknek a gyümölcsöző együttműködés elismeréseképpen kitüntetéseket adott át. Elismerésben részesült Kovács Zoltán korábbi kormánymeghatalmazott, Papp Kálmán nemzetközi referens, Váradi József korábbi kormánymeghatalmazott és Bodnár Gáspár, a Fetivízig igazgatója, jelenlegi kormánymeghatalmazott-helyettes.

Ugyancsak elismeréssel szólt a Fetivízig szakembereink az idei dunai árvízi védekezésben végzett erőfeszítéseiről Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes vezetője, aki fontos információval is szolgált: belátható időn belül átépítik a tivadari Tisza-hidat, melynek terve már elkészült. Az úgynevezett tivadari szűkület ugyanis a nagy árhullámok levonulása alkalmával visszaduzzasztja Tisza vizét, ami örökös veszélyforrást jelent a térségben.

- Györke László -