Helyi közélet

2015.12.11. 13:40

„Valakinek el kellett vinnie a balhét”

Nyíregyháza - A munkáltatók egy része visszaél a munkavállalói kiszolgáltatottságával.

Nyíregyháza - A munkáltatók egy része visszaél a munkavállalói kiszolgáltatottságával.

Sorra érkeznek a panaszok, kérdések arra a honlapra, amelyet a nyíregyházi RÉV Alapítvány a miskolci HÍD Egyesülettel közösen működtet a „Ne bánts!” program keretében. A projekt célja a munkahelyi pszichoterror és szexuális zaklatás visszaszorítása. A weboldalról szemezgettünk, a felvetéseket a válaszokkal együtt adjuk közre.

Velem történt

„A közszférában dolgozom ügyintézőként. Sok a munka, gyakran túlórázom, de a kis dolgozói létszám miatt gyakorlatilag lehetetlen a feladatokkal naprakészen lenni, a határidőket betartani. Főnökeim saját munkaidejüket úgy osztják be, ahogyan akarják, nemegyszer munkaidőben intézve privát dolgaikat. Rám olyan feladatokat is bíznak, amelyek ellátása nem az én dolgom és kompetenciám lenne, de az évek alatt beletanultam ezekbe. Természetesen ezek a pluszfeladatok sok időt vesznek el tőlem, a saját munkámmal rendszeresen le vagyok maradva.

Mindezt már többször is jeleztem feletteseimnek szóban. Két hónapja történt, hogy a szervezetünknél a felettes szerv ellenőrzést tartott, melynek során az ellenőrök tapasztalták a lemaradásokat. Én fegyelmit kaptam írásban, mely szerint a munkámat maradéktalanul nem végeztem el. Ezen meglepődtem, hiszen minden alkalmazott tudta az osztályomon, hogy mennyit dolgozom rá ingyen a főnökeimre, még ők maguk is. Ezt követően szóvá tettem, hogy a fegyelmi igencsak pofátlan lépés volt, mire ők azt mondták: ellenőrzés volt, valakinek el kellett vinnie a balhét.

Az eset óta még mindig ugyanott dolgozom, mert már nem akarok és nem is nagyon tudok nyugdíj előtt két évvel munkáltatót váltani. Viszont rossz lett a kedvem, csalódott és lehangolt vagyok, nem szívesen megyek be az irodába, ebbe a közegbe dolgozni. Úgy érzem, hogy teljesen semmibe vesznek mint embert.”

A válasz: Sajnos nem egyedi az esete. A munkáltatók egy része visszaél a munkavállalói kiszolgáltatottságával, a jelenlegi gazdasági helyzetből előnyt kovácsol, és azt gondolja, bármit megengedhet magának. Bár azt írja, hogy nyugdíjig csak két éve van, és soraiból az érződik ki, hogy már belefáradt a rendszeres „pofátlanságokba”, mégis azt javasolnánk, az ön érdekében is, ha bármily csekély lehetőséget lát abban, hogy megváltozhat ez a helyzet, tegyen az érdekében! Szívesen állunk rendelkezésére akár személyesen is. Ha mégis úgy dönt, hogy inkább nem kíván/nem tud változtatni a helyzeten, nagyon fontos, hogy az élet más területein találjon magának olyan örömforrásokat, amelyek ellensúlyozzák a munkahelyi rossz élményeket. Lelki és testi egészsége érdekében mindenféleképpen ezt javasoljuk önnek.

Bennem van a hiba?

„Már a harmadik munkahelyemen (kisvállalkozásoknál adminisztrációs vagy raktározási feladatok) érzem úgy, hogy a vezetés a törvényességet ügyesen kijátssza, ezért ezt szóvá teszem vagy a kényes témákra rákérdezek. Ezek után lehetetlenné teszik a munkámat, úgy érzem, kötözködnek, kevés információt kapok a feladataimhoz, és vagy próbaidő alatt felmondanak, vagy én távozom a szorító feszültség miatt… Ez lehet mobbing?”

A válasz: Amit leírt, az tipikusan mobbingnak tűnik, hiszen tudatosan, valószínűleg hosszabb távon járnak/jártak el önnel tisztességtelen, bántó, sértő módon. Főleg ha ez oda vezetett, hogy emiatt felmondott, ez tényleg az a kategória, amelybe a mobbing is tartozik. Nehéz azt mondani, és nem is lenne törvényes, ha azt tanácsolnánk, hogy ne foglalkozzon a vezetőség által elkövetett kisebb-nagyobb stiklikkel, mert ezek szerint ez vezetett oda, hogy elkezdték „kiutálni” a munkahelyről.

Sajnos, nem egy ilyen esetről hallani manapság. Mégis azt tanácsoljuk, ha ilyen szituációba keveredik, és igazság­érzetét erősen bántja az észrevett dolog, akkor higgadtan, nyugodtan próbáljon meg felettesével beszélni erről. Vesse fel neki a problémát. Ha úgy érzi, hogy emiatt bármilyen joghátrány érte, bátran fordulhat Munkaügyi Bírósághoz is. Ebben is tudunk segítséget nyújtani. Alapítványunknál és a HÍD Egyesületnél a megadott címeken érdeklődhet akár anonim módon is a lehetőségeiről.

Cservenyák Katalin


A programról

Ne bánts!

A Regionális Érdekvédelem (RÉV) Alapítvány munkahelyi szexuális zaklatás és mobbing (pszichoterror) visszaszorítására indított kampányát a Norvég Civil Alap támogatja. A Ne bánts! programban részt vevő szakemberek – pszichológus, jogász – maximális diszkréció mellett az áldozatoknak ingyenes lelki és jogi segítséget nyújtanak.

Cím: Nyíregyháza, Átrium Üzletház 1./38.

Telefonszám: 06-70/433-0298 vagy 06-70/933-9820

Honlap: www.mobbingnelkul.eu

Azért, mert nincs gyerekem, nekem kell túlóráznom?

„Azért, mert nekem nincs gyerekem, a kollégák rám tolják a munkát, ha túlórázni kell. A fizetésemeléskor viszont a gyerekesek kapják a többet, mert nekik, ugye, el kell tartaniuk a családot. Ez mobbing?”

A válasz: A hivatalos meghatározás szerint a mobbing gyakran ismétlődő pszichológiai terrorcselekedetek sorozata – legalább egyszer egy héten és legalább fél éven keresztül – egy egyén vagy egy közösség részéről, amelyek egy vagy több egyén ellen irányulva azoknál mentális vagy fizikális kórtani jelenségekhez vezetnek. Amennyiben a kollégák részéről a munka áthárítása indokolatlan, és ön ezt megalázónak, igazságtalannak tartja, és ez a gyakorlat rendszeres, akkor igen, ez súrolhatja a mobbing határait. Álljon a sarkára, és beszélje meg a kollégákkal, hogy ez így nem igazságos, és változtatni kell a helyzeten.

A fizetésemelés elmaradását nem nevezném mobbingnak, csak abban az esetben, ha ez valami olyan magyarázattal, indokkal járna együtt, amely igazságtalan, bántó, sértő. Azt javaslom, hogy amennyiben a körülmények engedik, beszéljen a személyzeti vezetővel, vagy a fizetések ügyében kompetens vezetővel, és kérdezzen rá, önnek miért nem jut fizetésemelés. A válasz birtokában lehet továbblépni, megvizsgálni a jogosságot.

Ezek is érdekelhetik