Visszatekintő - Inkább bakancs, mint tűsarkú

Nyíregyháza - Képzeljenek el egy energikus, folyton mosolygó ifjú hölgyet, két lelkesen csillogó szempárt, s egy picivel gyorsabb beszédtempót, amit Révészné Petró Zsuzsa, az év szóvivője, a Nyíregyházi Állatpark osztályvezetője szerint néha muszáj lelassítani. Pláne a szavak emberének – szabódik kissé. Holott csak arról lehet szó, hogy akinek ennyi mondanivalója van, aligha vesződhet normál beszédtempóval.

Hogyan kezdődött?

RÉVÉSZNÉ PETRÓ ZSUZSA: Önkéntesként kerültem az állatparkba 2000-ben. Egy négyhetes nyári tábor alatt csöppentem a park életébe, s ott szúrt ki magának Gajdos László igazgató. Már abban az évben állást is ajánlott, s a tengeri akvarista részlegen helyezett el gondozóként. Aztán lassan a hátára vett az ár, s elkezdtem zoopedagógiával is foglalkozni. Előbb gyerekekkel dolgoztam, később pedig a pedagógus-továbbképzésekben és „az élőhelyen kívüli fajok megőrzése” témakörben a biológia szakos hallgatók oktatásában segédkeztem. Kommunikációval jó tíz éve foglalkozom, s bár nincs ilyen végzettségem, ha már feladatul kaptam, igyekeztem mindig az igazgatóm elvárásainak minél jobban megfelelni.

Egy idő után bizonyára specializálódni is kellett.

RÉVÉSZNÉ PETRÓ ZSUZSA: Most az oktatás és közönségkapcsolatok osztályának a vezetője vagyok, vagyis az állatgondozásról le kellett mondanom. Minden pedagógiai feladat hozzám tartozik, erdei iskolánk, nyári táborunk, egész évre szóló pedagógiai programunk van, s a közönségkapcsolatokat érintő valamennyi terület – az információs tábláktól a fotózásig – szintén az én felelősségi köröm része. De ez nem baj, mert szinte ­mindenkivel kapcsolatban állok, s mindig van, aki a segítségemre siet a munka során.

Hogyan fogadta a kitüntetés örömteli hírét?

RÉVÉSZNÉ PETRÓ ZSUZSA: Óriási meglepetést szerzett, különösen annak tükrében, ha megnézzük, hogy milyen kiváló, közismert személyiségek kaptak ilyet korábban. De talán annyiban rá is szolgáltunk, hogy az elmúlt évben Európa legjobb állatkertje lettünk, s megdolgoztunk a nemzetközi figyelemért. Az országos sajtóban is szinte minden héten szerepeltünk, s ez is emelte az ázsiónkat. Merthogy már az átadóünnepségen is elmondtam, a díjat – egy csapatmunka eredményeként – a park érdemelte ki, s mivel én vagyok az intézmény arca, rám esett a választás. Ez egy százfős család, akik ötezer állatról gondoskodnak. Ha ez nincs mögöttem, én a fejemre is állhatok, nincs eredmény.

Nem olyannak képzelem, mint aki ezek után itt fog pipiskedni tűsarkakon és kiskosztümben.

RÉVÉSZNÉ PETRÓ ZSUZSA: Ezen mások is nevettek, mert tudják rólam, én inkább az a „bakancsos” kategória vagyok, s túrafelszerelésben érzem a legjobban magam. A magassarkú és a kiskosztüm pedig csak ha muszáj. S ez a jövőben is így lesz.

KM-MJ