2017.08.26. 11:23
A hazai tartsa távol!
Talán éppen a huszonnegyedik órában, de a szakmai szervezetek végre megkongatták a vészharangokat, mondván, ha a hazai almás gazdák nem korszerűsítik (öntözés, jég- és növényvédelem) ültetvényeiket, akkor belátható időn belül a magyar áruházláncokból, üzletekből a lengyel alma kiszorítja a hazait. Tarnavölgyi Gergely jegyzete.
Talán éppen a huszonnegyedik órában, de a szakmai szervezetek végre megkongatták a vészharangokat, mondván, ha a hazai almás gazdák nem korszerűsítik (öntözés, jég- és növényvédelem) ültetvényeiket, akkor belátható időn belül a magyar áruházláncokból, üzletekből a lengyel alma kiszorítja a hazait. Tarnavölgyi Gergely jegyzete.
Ez azért is lenne fájó a megyénknek, mert a hazai termőterület jelentős része Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Amióta a Kelet-Magyarországnál dolgozom (hatodik éve), nem igazán emlékszem olyan szezonra, ahol minden „happy” lett volna: vagy a jég verte el a gyümölcsöt, vagy az aszály babrált ki a gazdálkodókkal, vagy sok termett az almából, ami pedig alacsony felvásárlási árakat eredményezett. Egyik kollégám nemrégiben, némi malíciával fűszerezve, meg is jegyezte: a gazdáknak két ellenségük van, az egyik, ha sok az alma, a másik pedig, ha kevés.
Egy biztos, én szeretem az almát, s az ovis lányaim is kívülről fújják már: „mindennap egy alma, az orvost távol tartja”. Nos, én azt szeretném, ha még jó pár emberöltőn át a magyar alma volna az, amelyik messzire űzi tőlünk a doktort. Ehhez pedig az kell, hogy végre ne csak az orrukig lássanak az almatermesztők, s gondoljanak a távolabbi jövőre is, s az ültetvények korszerűsítése egy közös összefogás révén (érdekképviselet, hazai és uniós források célszerű felhasználása, esetleg átcsoportosítása) megvalósulna. Ebben az esetben a gyermekeim továbbörökíthetnék majd az unokáimnak is a fent emlegetett népszerű szlogent, annyi módosítással: „mindennap egy magyar alma, az orvost távol tartja”.