Drasztikusan megváltozhat az időjárás: forró nyarak, nagyobb viharok jönnek

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A szakemberek szerint az egyre gyakoribb természeti csapások a globális felmelegedés következményei, amelyek a Kárpát-medencét sem hagyják érintetlenül. Dr. Dobány Zoltán főiskolai docens, a Nyíregyházi Egyetem nyugalmazott tanára azt mondja, térségünkben is egyre szélsőségesebbé válik az időjárás.

Minden idők második legintenzívebb atlanti-óceáni hurrikánja söpört végig a napokban a Szélcsendes-szigetek, a Nagy-Antillák és a Bahama-szigetek térségén, valamint az Egyesült Államok délkeleti részén. Florida déli és középső vidékein több mint hat és fél millió embert evakuáltak az Irma névre keresztelt hurrikán miatt.

Elfogyna a vihar ereje

– Itt, a Kárpát-medencében nincs mitől tartanunk – szögezte le mindjárt dr. Dobány Zoltán főiskolai docens, a Nyíregyházi Egyetem nyugalmazott tanára, amikor arról faggattunk, hogy bennünket elérhet-e akár csak hasonló pusztítás, mint a Kaliforniában élőket.

– Trópusi viharokról beszélünk, azok pedig nem alakulhatnak ki akárhol, csak trópusi óceánok fölött, az Egyenlítő közelében. Az Irma hurrikánhoz hasonló korábbi viharok Afrika partjaitól nem túl távol keletkeztek, és forgó mozgásuknak köszönhetően sodródtak át az Atlanti-óceán keleti medencéjéből a nyugatiba, vagyis szubtrópusi területre. Ezeket hol tájfunnak, hol mauritiusi orkánnak nevezik, attól függően, hogy a Csendes-óceán vagy az Indiai-óceán fölött keletkeznek. Egy ekkora forgó vihar akkor sem tudna elérni hozzánk, ha valamilyen csoda folytán elindulna felénk, mondjuk az Indiai-óceán irányából. Az energiája szép lassan föl­emésztődne a súrlódástól.

Hazánkban egyébként régen is kialakultak szupercellák, csak ma gyakrabban hallunk róluk. Ezek viszont kis léptékűek, az erejük annyiban különbözik egy hurrikánétól, mintha egy teherautó erejét akarnánk összehasonlítási egy háromkerekű bicikliével. Az azonban tény, hogy a globális felmelegedés következtében a Kárpát-medencében is egyre szélsőségesebbé válik az időjárás. Drasztikus változásokra is számítanunk kell a közeljövőben: nem lesznek átmenetek az évszakok között, minden nyár nagyon forróvá válik, és egyre többször kell számítanunk olyan nagy energiájú viharokra, amelyek kis sávban fognak pusztítani. Ám még ezek is kis, lokális képződmények maradnak a tájfunokhoz, orkánokhoz és hurrikánokhoz képest"

– tette egyértelművé dr. Dobány Zoltán.

Osztályba sorolt települések

– Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakosságát elsősorban az ár- és a belvizek veszélyeztetik. A nagy folyóink, így a Tisza, a Túr, a Szamos és a Kraszna veszélyeztette területen több mint 200 ezer ember él – kezdte helyzetelemzését Gyenge László tűzoltó alezredes, megyei polgári védelmi főfelügyelő.

– Ezt a helyzetet fokozza, hogy a folyók vízgyűjtő területének nagyobb része a határainkon túl található, és az esetlegesen kialakuló árhullám rövid idő alatt eléri a magyar határt. Az elmúlt években az egyre korszerűbb modellezési módszereknek köszönhetően tisztában vagyunk az egyes területek veszélyeztetettségével. A szakemberek felkészítik a polgármestereket, jegyzőket és a települések közbiztonsági referenseit, ugyanis ők azok, akiknek a védekezést irányítaniuk kell. Hasonlóan fontos a lakosság felkészítése, mert ez a pánik megelőzésének az egyik hatékony eszköze – hangsúlyozta az alezredes.

Megyei és települési tervek

– Minden településnek van veszélyelhárítási terve, valamint elkészültek a leírások, melyek rögzítik azokat a lényeges feladatokat, amiket egy esetleges kitelepítés vagy befogadás során végre kell hajtani. Emellett rendelkezünk megyei összesített tervvel is. A megyében tizenkét I-es, százhatvankét II-es és ötvenöt III-as katasztrófavédelmi osztályba sorolt település található, amelyek közül az I-es a leginkább veszélyeztetett.

– Míg korábban a háborúk, napjainkban a természet hordozza a legtöbb kockázatot, így az óvóhelyek fenntartása nem volt indokolt – ezek mostanra kikerültek a katasztrófavédelmi rendszerből. Veszély esetén a reagálás megtervezésekor a helyi és a távolsági védelem jöhet szóba. Előbbi értelemszerűen a helyben szervezett védelmet jelenti, az utóbbi során pedig a kritikus területen tartózkodókat mentjük ki a veszélyeztetett övezetből.

KM-BM, MJ

Amiben jobban állunk még az amerikaiaknál is

– Egy komolyabb időjárási havária esetén az első gondunk az, hogyan vezessük el a csapadékvizet a háztól, házról, s utána ezt a vizet még be kell fogadnia a közműhálózatnak – kezdte csokorba szedni Végh József, a megyei építészkamara elnöke mindazt, mire gondol először egy építész a viharok kapcsán. – A csapadékvíz-elvezetés egyre több gondot fog okozni a jövőben is. Újabban a műszaki gyakorlat része, hogy valamilyen mértékben kötelező a felesleges esővíz visszatartása. Ilyenkor letelepítenek egy hatalmas tárolót, ami feltöltődésig visszatartja a vizet, néhány órányi haladékot adva a közműveknek. A külső vízelvezetéshez a legbiztonságosabb a csatornázott magas tető, a lapos tetőknél pedig úgy oldják meg a problémát, hogy vésztúlfolyókat szerelnek. Ezáltal elkerülhető, hogy egy lapos tetős csarnok fedése a nagy súly alatt beszakadjon. Ma már az EU a tartószerkezeti tervezésre vonatkozóan is fogalmaz meg szabályokat, és nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a szél ne vigye le a tetőt s az épület ne dőljön össze. Mi e tekintetben jobban állunk az amerikaiaknál: nálunk nem annyira elterjedtek a szerelt szerkezetű épületek, a szilikátbázisú falazott házaink és a négyzetméterenként 36–45 kilogrammot nyomó kerámia- és betoncserepeink is jobban helytállnak egy viharban. Másfelől a mi építési szokásaink és gyakorlatunk, a hagyománytisztelő technológiáink nagyobb biztonságot nyújtanak, ami nem jelenti azt, hogy ne kellene felkészülnünk az egyre durvuló időjárási viszonyok „áldásaira”.