Nincs, aki felszedné a dinnyét?

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Az okok közt leginkább a közmunkaprogramot említették a megkérdezettek.

Egyre többet hallani arról, hogy a betakarítási időszakban nincs, aki leszedje a fáról a meggyet és az almát, illetve felszedje a termőföldről a dinnyét vagy a paprikát. A lehetséges okok közt leginkább a közmunkaprogramot említették a lapunk által megkérdezett gazdálkodók, de volt, aki szerint a multinacionális vállalatok „szívják el” az embereket. Beszéltünk olyan gazdával is, aki úgy fogalmazott: kényelmesebb közmunkán lenni, mint izzadni a földeken, még akkor is, ha utóbbival jobban lehetne keresni. – Igen, ez a probléma igenis élő, érinti a kertészeti ágazat teljes egészét. Nem véletlen, hogy a nagyobb terméssel terhelt években a gyümölcs 10-20 százaléka a fákon marad leszedetlenül – mondta dr. Apáti Ferenc.

Kerezsi Csaba már több mint tíz éve foglalkozik dinnyével.

– Elkezdtük a dinnye betakarítását, várhatóan augusztus végéig tart a szezon. A dinnyéim nem örvendenek túl jó egészségnek, hiszen nagyon szeszélyes volt a tavasz és a nyár eddigi része is. Arra gondolok, hogy a tavasz az átlagosnál melegebb volt, az elmúlt hetek időjárása pedig sok esőt hozott, az éjszakai hőmérséklet is alacsonyabb volt az ideálisnál – összegzett lapunknak a balkányi gazda, akitől megtudtuk azt is: nem csak az időjárás miatt fáj a feje.

Kénytelen utaztatni

– Sajnos évről évre egyre nehezebben találok embert a betakarításhoz. Nyolc-tíz embert foglalkoztatok egy dinnyeszezonban, ám kénytelen vagyok valakit 30–40 kilométert utaztatni. Pedig a napszám is egyre vonzóbb, mégis szinte lasszóval kell fogni az embereket – mondta lapunknak Kerezsi Csaba, aki nem rejtette véka alá: a közmunkaprogram nem könnyíti meg a dolgát.

– Balkányban közel hatszázan vannak közmunkán, őket nem tudom elhozni napszámba, de sokan, még ha lehetne sem jönnének, mert „könnyebb kenyér” a közfoglalkoztatás, mint a betakarítás – emelte ki a gazdálkodó, aki a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének megyei alelnöke is egyben, úgyhogy van rálátása az ágazat helyzetére.

– A megyei taglétszám meghaladja a száz főt, de jó volna, ha még többen csatlakoznának, akkor ugyanis nagyobb volna a lobbierőnk – tette hozzá Kerezsi Csaba.

Paprikában utazik

Molnár Sándor szintén Balkányban gazdálkodik, van dinnyeföldje, ahogy gyümölcsöse is, ám a paprika a fő profilja. A gazda elöljáróban leszögezte: évek óta gondot okoz az, hogy az idénymunkásokat megtalálja.

– Több növénykultúrával is foglalkozom, idényenként negyven emberre van szükségem, egyre nehezebb ezt a létszámot összehozni. Ebben szerepet játszik a megye multinacionális vállalkozásainak a bővülése, de a legnagyobb „gond” a közmunka. Nincs szabad munkaerő, emiatt pedig kénytelen vagyok a környező településekről embert hívni, de ez sem egyszerű, mert a legtöbben meg vannak elégedve a közfoglalkoztatás biztosította bérekkel. Sokan berendezték az életüket a közmunkára. Áprilistól novemberig biztos munkát tudnék adni, ami 650 forintos órabért és az egyéb költségek fedezését jelenti. De a legtöbbjüknek ez sem elegendő csáberő – mondta Molnár Sándor, akinek felvetettük: a jogszabály lehetőséget biztosít – úgymond – a közmunkások kikölcsönzéséhez.

– Tudok róla. Tavaly leadtam az igényemet, de végül nem lett az egészből semmi. Sürgető megoldást kellene erre a helyzetre találni, ezt több gazdatársam nevében mondom – tette hozzá a balkányi gazdálkodó.

Családi gazdálkodó

Dr. Apáti Ferenc egyetemi docensként már több alkalommal nyilatkozott lapunknak, most mint almatermesztő családi gazdálkodót kérdeztük a témában.

A fákon marad a termés

– Igen, ez a probléma igenis élő, érinti a kertészeti ágazat teljes egészét. Nem véletlen, hogy a nagyobb terméssel terhelt években, mint amilyen az idei is, a gyümölcs tíz-húsz százaléka a fákon marad vagy jelentős késéssel szedik le, ami pedig a betakarítás során számottevő minőségi veszteséget jelent. Állandó munkaerőt is nehéz találni a mezőgazdaságban, ám szezonálisra, azaz néhány hónapos munkára még ennél is nehezebb, minőségi munkaerőről pedig szinte beszélni sem lehet – fogalmazott lapunknak dr. Apáti Ferenc, aki Csenger környékén harminc hektár almaültetvénnyel foglalkozik.

– Valóban létezik ez az úgynevezett közmunkás kölcsönzési rendszer, de túlzottan merev és a gyakorlat azt mutatja, nem is igazán életszerű. Itt arra gondolok, hogy az idénymunkások létszámára vonatkozó igényeket már jóval a betakarítási szezon kezdete előtt le kell adni, akkor, amikor az ember még azt sem tudja, milyen termése lesz, hány munkáskézre lesz majd szüksége, valamint más okok is nehezítik a mechanizmus érdemi működését – mutatott rá a rendszer gyenge pontjaira a csengeri dr. Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem docense.