Mit tehet, mit nem tehet a tulaj és a bérlő? - Így add ki a lakásod!

Nyíregyháza - Az ingatlantulajdonos a bérlő távollétében, tudta nélkül nem mehet be a lakásba, csak vészhelyzet esetén.

Az új félév kezdetén felbolydul a bérelhető lakások piaca, hiszen sok olyan felsőoktatási hallgatónak kell gondoskodnia a lakhatásáról, aki az első félévi eredményei alapján immár nem jogosult kollégiumi elhelyezésre.

– Az első és legfontosabb az, hogy a lehető legrészletesebb, mindkét fél érdekeit védő szerződés szülessen a bérbeadó és a bérlő között, amely lehetőleg az összes esetlegesen előforduló probléma és vitás kérdés esetére megfelelő iránymutatást ad – tanácsolja Fodor Gabriella, Magyarország vezető ingatlanfejlesztője, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia szakértője.

Mivel nagy a kereslet a reális áron elérhető, jó helyen lévő kiadó otthonok iránt, a leendő bérlőnek arról kell meggyőznie a tulajdonost, hogy pontosan fizető, „jó gazdája” lesz a lakásnak. Sok tulajdonos azért keres női bérlőt, mert azt feltételezik, hogy ők rendszeretőbbek, szolidabbak. A férfiak számára az lehet ebből a tanulság, hogy jó pontokat szerezhetnek a bérbeadónál, ha hangsúlyozzák, hogy rendszeresen takarítanak, nem zavarják házibulikkal a szomszédokat.

Valóban a tulajdonos adja ki?

– A tulajdonos szemszögéből nézve jó jel, ha az érdeklődő elmondja, honnan kap anyagi segítséget, mit dolgozik a tanulás mellett, illetve rákérdez a lakhatással együtt járó szabályokra és érdeklik a részletek: hová kell levinni a szemetet, hogyan kell fizetni a közös költséget, stb. – mondja a szakértő.

Fodor Gabriella szerint nem kevésbé fontos, hogy a bérlő meggyőződjön arról, hogy a kiszemelt lakást valóban a tulajdonos vagy annak tényleges megbízottja adja ki. Érdemes az interneten lekérni a lakás tulajdoni lapját, a megbízottat pedig arra kérni, hogy igazolja, jogosan jár el a bérbeadás során a tulajdonost képviselve. A bérlők örök félelme, hogy a tulajdonos bármikor kirakhatja, mert eladja a lakást, vagy ő maga költözne be. E kellemetlen helyzet ellen véd, ha a szerződésben egyrészt a felek észszerű felmondási időt rögzítenek, ha pedig a tulajdonos a határozott idejű szerződést idő előtt mondaná fel, a kaució kétszeresét fizeti vissza kárpótlásként a bérlőnek.

Célszerű megállapodni abban is, hogy a tulajdonos vagy bérbeadó évi 2, de legfeljebb 4 alkalommal ellenőrzi személyesen is az ingatlan állapotát. Fontos, hogy a tulajdonos a bérlő távollétében és tudta nélkül nem mehet be a lakásba, hacsak nincs szó vészhelyzetről, rendkívüli kár­eseményről, vagy arról, hogy a bérlő nem fizeti a bérleti díjat és meg kell arról győződni, hogy egyáltalán ott lakik-e még – hívja fel a figyelmet Fodor Gabriella.

A bérlőt és a bérbeadót is védi az okirat

– Jelenleg nem érzékelünk nagy mozgást az albérletpiacon, a kisebb ingatlanokat a tulajdonosok a közbenjárásunk nélkül, apróhirdetés, ismerős útján adják ki – mondta el érdeklődésünkre Sereginé Jánvári Enikő, az Otthon Centrum nyíregyházi irodavezetője, majd azt tanácsolta, a szerződő felek – saját jogbiztonságuk érdekében – forduljanak közjegyzőhöz, és foglaltassák okiratba a bérleti szerződést. Ennek a költsége pár tízezer forint, viszont baj esetén – ha például a bérlő hátralékot halmoz fel és eltűnik, vagy „lelakja” a lakást, esetleg nem akar kiköltözni – rögtön a hatósághoz lehet fordulni, intézkedést kérve. Tekintsünk úgy erre a kiadásra, mint egyfajta lakásbiztosításra: sose legyen rá szükség, de nyugodtabb, védettebb az ember, ha rendelkezik vele.

KM