Láthatatlan pajzs koronavírus-járvány idején

A vírus terjedése új kihívások elé állítja a nemzetbiztonsági szolgálatokat is.

Forrás: Shutterstock

Napjainkra a biztonság sokrétű tényezővé vált, fogalmának sokkal szélesebb megvilágításával találkozhatunk: többek között katonai, politikai, társadalmi, gazdasági, környezeti, élelmezési és egészségügyi biztonságról beszélhetünk.

Az új típusú koronavírus megjelenése és terjedése hatással lehet az egyes országok politikai, gazdasági és belbiztonsági állapotára, az így kialakult helyzet pedig új kihívások elé állítja a nemzetbiztonsági szolgálatokat is, melyek alapvető feladata Magyarország törvényes rendjének és szuverenitásának a védelme, valamint nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. Ebből a szempontból a világban felbukkanó fertőző betegségek és a járványok mindig komoly figyelmet érdemelnek, hiszen nem jelentenek közvetlen veszélyt, de ahogy a mostani Covid–19 gyors elterjedése is mutatja, egy járványhelyzet bármikor átkerülhet a kritikus besorolásba, amikor a kialakult feltételek romlásával már komoly problémát okoz. A megfelelő döntések meghozatalához, s a kockázati tényezők minimalizálása érdekében a hazai járványhelyzetben mindhárom nemzetbiztonsági felderítési területnek – támogató, védelmi és bűnfelderítési – szerephez kell jutnia, és mintegy láthatatlan pajzsként hozzájárulnia szubjektív biztonságérzetünk növeléséhez.

Lehetséges gócpontok

A nemzetbiztonsági hírszerzési és elhárítási feladatokat a pandémia miatt kihirdetett vészhelyzet idején is az ország érdekei határozzák meg. Az egyik fontos és állandó tényező a döntéshozatal támogatására használt információk megszerzése, elemzése-értékelése és továbbítása a vezetőknek. Ebben a helyzetben a tudományos és egészségügyi területen végzett információszerzés is kiemelt jelentőséggel bír. Ennek a Covid–19-világjárvány miatt még inkább a politikai, egészségügyi és gazdasági döntéshozatali folyamatok szerves részévé kell válnia. A külső nemzetbiztonsági (hírszerző) szolgálatoknak ebben a helyzetben a hangsúlyt arra kell helyezniük, hogy a járványhelyzetet világszinten figyelemmel kísérjék. Vizsgálniuk kell a pandémia nemzetközi biztonságpolitikára, valamint Magyarországra gyakorolt hatását, továbbá fel kell térképezniük a lehetséges újabb gócpontok kialakulását is, hiszen a járványhelyzet és annak következményei újabb migrációs hullámokat indíthatnak el, ami hazánkra és Európára nézve szintén jelentős biztonsági kockázati tényező.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok fő feladata továbbra is az információ megszerzése, megvédése és feldolgozása, nem pedig az úgynevezett titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazása. Napjainkban a szükséges információk többsége nyílt forrásból is elérhető, így a szolgálatoknak csak az esetek fennmaradó kis százalékában szükséges konspirált módon, a nemzetbiztonsági jelleg elfedésével vagy titokban adatokat gyűjteni.

Vészhelyzetben hangsúlyozotton fontos az emberek életét jelentősen meghatározó területeknek a védelme. Ilyen többek között az egészségügy, az élelmezés és a közlekedés, ahogyan kiemelten biztosítani kell a kritikus infrastruktúrák védelmét is, amelyek olyan stratégiai fontosságú létesítmények és szolgáltatások, információs technológiai vagy kommunikációs berendezések, amelyeknek a működésében bekövetkezett zavar, esetleg a teljes összeomlás súlyos következményekkel járhat a polgárok életére, biztonságára, illetve a védekezési feladatok ellátására. Ezeknek a kritikus infrastruktúráknak a védelmét a nemzetbiztonsági védelmi tevékenység során biztosítani kell – belföldön és a külföldön működő külképviseleteken, katonai missziókban egyaránt.

Kiberbűnözés, korrupció

A világjárvány miatt a kibertámadások is megszaporodtak, ezért a nemzetbiztonsági védelmi tevékenység keretében a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a honvédség és a polgári védelem híradó és informatikai rendszerét hangsúlyozotton védeniük kell az esetlegesen bekövetkezendő külső támadástól. Szintén a belső (elhárító) nemzetbiztonsági szolgálatokra hárul a koronavírus-járvány miatt jelentősen megszaporodott ál- és rémhíreket terjesztő kiberbűnözők felderítése, mivel az álhírek alkalmasak a nyugalom megzavarására, pánikkeltésre, az ország biztonságának destabilizálására. Éppen ezért fokozott ellenőrzést igényelnek azok a magyar nyelven, magyar domainnév alatt, de nem hazai szervereken működtetett hírportálok is, amelyek mögött külföldi titkosszolgálatok állnak. A globális kibertér nem csak az álhírek miatt kell, hogy a nemzetbiztonsági védelmi tevékenység látóterében legyen, hiszen a kiberbűnözők több csoportja új támadási módszereket dolgozott ki, amiket a járványhelyzethez igazítottak, ráadásul különböző, olykor igen kifinomult megtévesztő technikákat használnak. Felfedezhetünk köztük adománygyűjtést, adathalász kampányokat és megtévesztő leveleket éppúgy, mint káros zsarolóvírusokat vagy mobilapplikációt.

Komoly kockázat

A kiberbűnözők aktivitása miatt mértékadó kockázatot látok a járvány miatt otthoni munkára küldött kormányzati szervezetek vagy nemzetbiztonsági védelem alá eső állami vállalatok munkatársainál is. Az otthonról kapcsolódás akár a belső informatikai rendszerekhez, akár webes felületekhez és levelezőszerverekhez magukban rejtik a sebezhetőséget: közvetlen adatszerzést vagy kártékony vírusok telepítését. Egyértelműen kitűnik, hogy az otthoni munkavégzés során a munkahelyi háttér támadhatóbb, sérülékenyebb, ezért különösen fontos, hogy az IT biztonsági szabályok betartatására még jobban figyeljünk. Ez esetben a megelőzés a hatékony megoldás, így az otthoni munkakörnyezet biztonságosabbá tételét kell információkkal, egyszerű oktatóanyagokkal segíteni. Ebben az időszakban azoknál a kiemelt beosztásoknál, ahol a törvény lehetőséget biztosít rá, az információk védelme érdekében az adott kormánytisztviselőket és köztisztviselőket biztonsági (megbízhatósági) ellenőrzés alá lehet vonni.

Hatékony válaszok kellenek

A koronavírus-járvány hatására fokozódott a korrupcióveszély is, valamint szintén aktívabbak azok a bűnözői körök, akik a bajba jutott vállalkozásoknak ígérnek segítséget nem létező politikai kapcsolatokra hivatkozva, így csalva ki komoly összegeket a célkeresztjükbe került cégvezetőktől. Hosszan elhúzódó vírushelyzet és újabb korlátozások esetén várható, hogy a közigazgatási ügyintézésekben is megjelennek a kenőpénzek, hogy soronkívüliséget, gyorsabb elbírálást intézzenek. Az ilyen jellegű korrupció leleplezése és visszaszorítása érdekében operatív nyomozásra és titkosszolgálati eszközök alkalmazására van szükség, mivel más úton nem lehet eredményt elérni. A biztonságpolitikai szakértőknek, politikai döntéshozóknak a járványveszély elmúltával várhatóan fel lesz adva a lecke, mert a nemzetbiztonság bizonyos aspektusait mindenütt újra kell gondolni.

A Covid–19 vírus tehát nemcsak az egészségünkre és a gazdaságunkra jelent kockázatot, hanem a nemzetbiztonságunkra is. Ha ezekre nem tudunk hatékony válaszokat adni, a nemzetünk biztonságát súlyos károk érhetik, és a kármentés, valamint a következmények bizonyos esetekben akár hosszabb ideig is eltarthatnak, mint gazdasági és egészségügyi vonatkozásban.

Bár a szolgálatok és az általunk elvégzett feladatok a széles nyilvánosság előtt továbbra is láthatatlanok maradnak, hatásuk nyugodtabb és félelmekkel kevésbé átitatott hétköznapokat eredményez az emberek életében.

Győrffy-Kiss József

terrorizmus- és biztonságkutató, a Közérthető Biztonság Alapítvány alapítója