Sáskajárás Szabolcsban

1961. május 14., vasárnap

Ma nyit Nyíregyháza szélesvásznú filmszínháza

Nyíregyházán eddig csak nyári időszakokban a Szabadtéri Színpadon kerülhetett sor szélesvásznú filmek vetítésére. Ez hátrányos volt a mozilátogató közönség számára, mert igen sok szélesvásznú filmet nem nézhettek meg a tél folyamán.

A Megyei Moziüzemi Vállalat dolgozói ezen a problémán segítettek az elmúlt időszakban, ugyanis szabadidejükben, társadalmi munkával átalakították a Dózsa-mozit szélesvásznú filmszínházzá. Az átalakítással egyben az épületet is teljesen megszépítették. Átfestették a mozi homlokzatát, az előcsarnokot modernné varázsolták, új burkolattal látták el a nézőtér falát, megjavították és lefestették a székeket. A vetítőteret modern, 7,1 méteres vászonnal látták el.

Az átalakítással szinte megújult szélesvásznú filmszínház ma, vasárnap délután négy órai kezdettel mutatja be a III. Richard című szélesvásznú filmet.

1981. május 14., csütörtök

Sáskajárás Szabolcsban

A különböző évkönyvekben, naplókban, feljegyzésekben található éghajlati vonatkozású adatokat Réthly Antal gyűjtötte össze és jelentette meg 1970-ben Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701-1800-ig címmel.

Egy 1787 júliusában kelt feljegyzésben azt olvashatjuk, hogy borzalmas jégzivatar volt Szatmár megye felett. A hihetetlen nagyságú jégdarabok elérték a 4 fontot (2,24 kg) s a legkisebbek is tyúktojás nagyságúak voltak.

Az elemi csapások közül nagy károkat okoztak a szárazságok és a forró nyarak. 1781. szeptember 19-én kelt feljegyzésében azt olvashatjuk, hogy a tél elmúlta óta Fehérgyarmat vidékén a föld egyszer ha megázott. Alig termett őszi, tavaszi, s kerti vetemény. A tengeri a nagy szárazságban és forróságban semmivé lett. A répát s káposztát a hernyók annyira lerágták, hogy csak a földben levő torzsájuk maradt meg. 1794 augusztusában Bereg megyében a nagy szárazság miatt a tavak és mocsaras helyek megégtek. 1782 júliusában Csengerben egy búzával megrakott szekér a nagy hőségben, mert vasalatlanok voltak a tengelyek, az állandó dörzsöléstől majdnem meggyulladt.

Régi feljegyzések őrzik az árvizekre és nagy esőzésekre vonatkozó adatokat. 1715-ben külön hangsúlyozták Berencze, Berend, Cégény, Dányád, Fülpös-Darócz, Géberjén, Szamostelek és Szentmárton községeknél, hogy az árvíz miatt a határt nem művelhetik, a szamosszegiek a Tisza, Szamos és Kraszna áradásai miatt földjeiket 16 éve nem művelik, s csak gyümölcstermesztésből élnek.

1710-ben sáskajárás pusztított. Szaniszló Zsigmond Pátrohán írt naplójában a következőket írja: „Augusztus 29-én Szatmár felől rettenetes sokasága jött a sáskáknak, annyira, hogy tiszta idő lévén, az nap fényét elfogta egyenlő sűrűséggel; takarodott 9 órától fogva mintegy 11 órakorig, sőt egész estig mind szállingózott.”