Átadták a Tőkés-díjat

Ünnepélyes keretek között tartották meg a Tőkés László Alapítvány 2020-as – a pandémia miatt ez év júniusára átcsúszott – nyilvános kuratóriumi ülését Kisvárdán, egyben kiosztották a 26. Tőkés László-díját, amelyet ezúttal Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke vehetett át.

A vasárnapi ünnepségen az alapítvány névadója, Tőkés László királyhágómelléki püspök, volt európai parlamenti képviselőn kívül számos egyházi méltóság – így például nagytiszteletű Koncz Imre, a Szabolcs-Beregi Református Egyházmegye esperese, Szabó Dániel, a Magyar Református Presbiteri Szövetség örökös elnöke, Weisz Péter, a Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület elnöke, és Szilágyi Balázs, a szatmárnémeti templom lelkésze – is megjelent. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke laudációjában leszögezte:

Izsák Balázs tevékenységének az előképe nem más, mint a nemes díj névadója, és a díjazottunk ugyanannak a küzdelemnek a folytatója, amit Tőkés László elindított.

„Akik jól szolgálnak, azoknak a nevei föl vannak írva a mennyben” – hallhattuk tegnap Kisvárdán, a város református templomában nagytiszteletű Tóth Tibor László nagyenyedi református lelkész igehirdetésében. Szavai tökéletesen összegezték mindazt, amit a Tőkés László Alapítvány munkája és elismerésük, a Tőkés László-díj fémjelez. Vasárnap azt is megtudhattuk, ki lett a 2020-as év díjazottja, a 26. a sorban. Ezúttal Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét érte a megtiszteltetés, aki a kuratórium elnökétől, Lengyel Szabolcstól vehette át Györfi Sándor Kossuth- és Munkácsi-díjas szobrászművész plakettjét és az oklevelet a nagyszámú közönség előtt.

Eredmények és veszteségek

Mivel a jeles esemény egyben az alapítvány nyilvános ülése is volt, Lengyel ­Szabolcs elnök – akit Áder János ­köztársasági elnök ugyancsak nemrég tüntetett ki a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével – a mögöttük hagyott esztendő munkájáról is beszámolt.

Könnyek között sorolta fel, kik nem lehetnek már közöttük. A közel 32 esztendeje létrehozott közösség évi 6-7 millió forinttal támogatja a nemzettársakat, oktatási intézményeket, fáradozásuk meghatározó jelentőségű. Ahogy mindig, úgy május 13-án ebben az évben is összeültek, és már azt is eldöntötték, ki lesz az egyéni díj 27. várományosa.

Sorrendben a 26.-at ezúttal az emelkedett hangulatú délutánon Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke méltatta. Laudációját azzal kezdte, hogy Izsák Balázs 1952. június 4-én született, így már a születési dátuma is tiltakozás volt a magyar történelem legnagyobb igazságtalansága, a trianoni békediktátum ellen.

A folytatásban felsorolta azokat a mérföldköveket, melyeket a Székely Nemzeti Tanács a megalakulását követően véghez vitt. Az első jelentős cselekedetük az autonómia-népszavazás meghirdetése volt, és munkájukat dicséri, hogy 2006-ban, amikor a magyar belpolitika nem volt éppen a helyzet magaslatán, sikerült 200 ezer aláírást összegyűjteniük. Aztán március 15-ét a székely szabadság és a székely vértanúk napjává emelték. Ők indították hódító útjára a székely nemzeti zászlót és címert. Legutóbbi nagyszabású tettük a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés elindítása volt, amelyet hiába próbált kétszer is elkaszálni az Európai Bizottság, kitartottak, és ez 2019-ben sikerre is vezetett.

– Ez a díj és ez az alapítvány nem a püspök palástjába kapaszkodva jött létre, hiszen Tőkés László akkor még nem volt püspök. Csupán egy kilakoltatásra ítélt gyülekezet üldözött lelkipásztora volt – szögezte le Német Zsolt, majd a máig ható történelmi eseményekre utalva hozzátette:

Komoly, erős üzenet

– Temesvár szellemisége, a hallgatás falának a ledöntése nem egyszeri feladat, hanem szemléletmód, mely nélkül a magyar nemzeti politika sem itthon, sem a határon túl nem lehet eredményes. Izsák Balázs és Tőkés László is politikus, de mindkettejük pályafutását látva bizonyos értelemben mesebeli hősök is immáron a szemünkben. Nemcsak megküzdöttek a sárkánnyal, kifogva még a király alabárdosain is, de elmagyarázták a királynak, mit a királynak, Brüsszelnek, mi fán is terem a székely.

Tőkés László felszólalásában meghatódottan emlékezett vissza az első kisvárdai látogatásra, majd felidézte azt a harcot, amit az elmúlt több mint 3 évtizedben, az 1989-es temesvári demonstrációk kirobbanása után Izsák Balázzsal és a székelységgel közösen megvívtak. – Nem volna esélye a mi harcunknak, ha nem lennének szövetségeseink. Komoly, erős üzenet ez a kitüntetés az autonómia hívei felé, ahogy a történelmi régióról szóló európai polgári kezdeményezés sikere is hasonlóan jó üzenet a magyar közösség számára – hangsúlyozta.

A kitüntetett őt követve az ellenállás legemlékezetesebb pillanatainak felidézésével köszönte meg az elismerést, majd így búcsúzott:

– A küzdelem nem ért véget, sok feladat van előttünk, de töretlenül, változatlan szövetségben folytatjuk a harcot!

Zárásképpen már csak egyetlen fontos információval tartozunk: szeptember 19-én ugyanitt, a kisvárdai református templomban Bagdy Emőke pszichológust köszönhetjük, ugyanis ő lett a Tőkés László Alapítvány 27. Tőkés László-díjasa.

Borítókép: Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének (balról) Lengyel Szabolcs kuratóriumi elnök is gratulált | Fotó: Dodó Ferenc