Nyíregyházán csak a betegek egynegyede élte túl a fertőzést

A pestis volt a világ első biológiai fegyvere: Dzsani bég 1345-ben csak úgy tudta bevenni Kaffát, hogy hajítógépekkel bejuttatták a városfalon a pestisben meghalt katonáikat. Az ostrom után többen hajóra szálltak, így jutott el Európába a betegség, ami a legóvatosabb becslések szerint is 75 millió ember halálát okozta. Védekezni egy, a fejre húzott maszkkal tudtak: a csőrt viasszal és faggyúval vonták be, a benne lévő kámfort, mentát, mirhát és szegfűszeget pedig meggyújtották, s bíztak abban, hogy a gyógynövények füstje megvédi őket. Magyarország északkeleti térségében 1737–44 között pusztított. Szabolcsban akkor 62 ezren éltek, s 9820-an haltak bele a betegségbe, Szatmár 90 ezer lakója közül 16931-en estek a pestis áldozatául, míg Nyíregyháza 41 adózó családfője közül 30 nem élte túl a kórt.

Harangszó a halottakért

A kolera öt hulláma érintette a Kárpát-medencét. 1831–32-ben a katonák hurcolták be Magyarországra a Kárpátokon és a Tiszán keresztül. A karantén miatt leállt a kereskedelem és éhínség pusztított, ami a koleralázadáshoz vezetett, a járványban halt meg Kazinczy Ferenc is. Nyíregyházán csak a betegek egynegyede élte túl a fertőzést, a halottakat a temető egy külön részén hantolták el. A járvány 1849-es terjedéséért a szabadságharc nagy csapatmozgásai voltak felelősek, a kolera pedig 1872–73-ban is sok áldozatot követelt. Nyíregyházán az evangélikus templom harangja minden reggel annyiszor csendült meg, ahányan meghaltak a kór miatt, és a feljegyzések szerint eleinte négyszer, ötször harangoztak ám később már negyvenszer, ötvenszer.

A betegség megfékezésében Jósa Andrásnak nagy szerepe volt: kordonokat állíttatott fel, megtiltotta a gyümölcsök adás-vételét, s oktatta is a lakosságot. Emiatt megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét, amit csak hosszú gondolkodás után fogadott el, és ami miatt egy ideig koleravitéznek titulálta magát.