2022.06.09. 08:00
A vásárosnaményi Tisza-hidak történetéből
Felidézzük, miről írt a Kelet-Magyarország évtizedekkel ezelőtt ezen a napon.
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
1982. június 9., szerda
A vásárosnaményi Tisza-hidak történetéből
Köztudomású, hogy a naményi Tisza-átkelés ősidők óta nevezetes és hadászatilag fontos közlekedési pont volt. A naményi révjogot állítólag Zsigmond király 1433-bah adományozta Szepessy Lászlónak, s utána a naményi közbirtokosság gyakorolta azt négy és fél évszázadon át.
1836-ban a közbirtokosság köréből hídrészvénytársaság alakult, amely 142 méter hosszú fahídat épített, ez közel 50 évig állott fenn. A fahidat 1881-ben az árvíz alámosta, úgy, hogy a kocsiközlekedést már akkor be kellett szüntetni. Három évvel később, 1884-ben egy nyári árvíz által elsodort tutajok a hidat annyira eltorlaszolták, hogy a torlaszt csak robbantással lehetett eltávolítani és akkor a fahíd teljesen elpusztult. Ekkor az állam a részvénytársaságtól a révjogot 53 ezer koronával megváltotta és elhatározta egy végleges, új híd építését. Ez 1885-86-ban épült 168 méter hosszal és 442 ezer korona költséggel.
1919. április 24-én a megszálló intervenciós csapatok a híd középnyílását felrobbantották. A románok 1920 tavaszán vonultak el, s ekkor indult meg a közlekedés a katonaság által beállított komp segítségével. Csak ezután végezhették el a szükséges felméréseket és tervezéseket, s kezdődhetett az új vasszerkezet gyártása. Az akkori nehéz gazdasági viszonyok és anyaghiány miatt a helyszíni munkák csak decemberben indulhattak meg, 1921. április végén a hidat forgalomképes állapotba helyezték, s május 12-én adták át ünnepélyesen a forgalomnak. Az egész helyreállítás kereken 111 ezer aranykoronába került. A helyreállítást ugyan 1921-ben fejezték be, de a munka utolsó része, a híd újrafestése, pénz hiányában akkor elmaradt és csak 1925 őszén fejeződött be.
1926. január 24-én a hídon bronz emléktáblát leplezett le nagy ünnepség keretében a kereskedelemügyi miniszter megbízásából dr. Gállik h. államtitkár. Ekkor a hidat II. Rákóczi Ferencről nevezték el. 1944. október második felében a visszavonuló katonai egységek a két Kraszna-híd- dal együtt felrobbantották. Hét évig komp közlekedett Vásárosnamény és 21 beregi falu között. A Tisza-hidat 1951-ben újították meg.