Milotai diófát ültettek a hetei és tarpai földbe Rodostón

– Amikor két éve az Országgyűlés Magyar–Török Baráti Tagozatának elnökeként felkerestük Tekirdağ városának (az egykori Rodostónak) azt a kerületét, ahol II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen és bujdosó társaik éltek, megígértem Cüneyt Yüksel Sûleymanpaşa polgármesterének, hogy legközelebb szabolcs-szatmár-beregi polgármesterek társaságában érkezünk a hagyományos cseresznyefesztiváljukra – közölte érdeklődésünkre dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő, miután hazatért a négynapos portyáról. 

Ápolják a kultuszát 

– Ügyeltünk minden apró részletre, miközben bemutattuk Szatmár-Bereget és Felső-Szabolcsot. Öröm volt látni, hogy a magyar keresztszemes terítőkkel és korabeli kuruc zászlókkal feldíszített standunkat milyen gondossággal alakították ki településvezetőink. Szilvalekvárt, akácmézet, almalevet kóstoltattunk, marhalábszárból pörköltet készítettünk. Nem maradhatott el a népzene és a néptánc sem Teremi Lászlónak, táncos barátainak és a Bakos Bandának jóvoltából. Sztolyka Zoltán és Juhász Gyula révén Cüneyt bej polgármester kipróbálhatta, hogy milyen karikás ostorral csergetni. 

– Honfoglaló magyar ruhában a Márvány-tenger partján mutatta be az íj használatát az érdeklődőknek Ésik Árpád és Kanyó Tamás. Mindenki segített és serénykedett azért, hogy megmutassuk a törököknek azt, hogy mennyire hálásak vagyunk a nagyságos fejedelem kultuszának ápolásáért. Mátis Viktor nagykövet, Keller László főkonzul és munkatársai is kitettek magukért. Nekem igazi lélekemelő érzés volt közel 50 ezer ember előtt felszólalni, látni a Mikes Kelemen-úszóversenyen a tengerben magyar zászlóval is úszó törököket. A 84 éves Erdoğan Erken tiszteletbeli konzul határtalan kedvessége példaértékű. 

– Feriköyben megkoszorúztuk Keller László főkonzullal és a polgármesterekkel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc számos menekültjének, köztük Kossuth Lajos török tolmácsának sírját. A magyar parcellában hozzávetőlegesen félszáz sír van. Itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc orvosa, Lagentali Lang Jakab. A közelben található többek között Széchenyi Ödönnek, a legnagyobb magyar kisebbik fiának a sírja, aki megszervezte az isztambuli tűzoltóságot. 

Az isztambuli Hagia ­Szophia bizánci építésű hajdani ortodox bazilika megtekintése nagy élményt jelentett a delegáció tagjainak. Az egyik falán látható mozaikkép Szent László király leányát, Szent Piroskát ábrázolja, akit bizánci császárnévá koronáztak. Rodostó (ma Tekirdağ) városa 1720 és 1735 között adott otthont a Magyarországot elhagyó, „bujdosó” II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemnek és kíséretének – ez az elmúlt évszázadokban a magyar e­migráns lét szimbólumává vált. 

– A Magyar Napokon lelkünket megérintő volt a Rákóczi-ház előtti szakrális helyen elénekelni a nemzeti imádságunkat, látni a Rodostói Török–Magyar Baráti Társaság tagjait, akik az ünnepségre felvették a kokárdájukat. 

Elérte a célját az utazás 

Dr. Tilki Attila elmondta, hogy milotai diófát ültettek közösen a rodostói, a hetei és a tarpai földek keverékébe Mátis Viktor nagykövettel. – Bízunk benne, hogy a milotai diócsemete sok időn keresztül fogja jelképezni a török–magyar barátságot és Zágoni Mikes Kelemen révén a székely–magyar összetartozást is. Nem véletlenül énekeltük el ünnepségünk végén a székely himnuszt. Összességében egy lélekemelő, élményekben gazdag, a célját maximálisan elérő utazás részesei lehettünk.