Légi segítséget kap az agrárium

– A Nyíregyházi Egyetemen több mint 50 éves múltra tekint vissza a pilótaképzés, mely egykor a mezőgazdasági pilóták oktatásával indult. A mezőgazdaságnak az 1960-as években „légi támogatásra” volt szüksége, amit meg is kapott a repülőgépektől – mondta dr. Kovács Zoltán, a Nyíregyházi Egyetem általános rektorhelyettese pénteken, az intézmény és az ABZ Drone Kft. drónbemutató napján.

Újabb fordulópont

A rektorhelyettes kiemelte, most egy hasonló fordulóponthoz érkeztünk, ám ezúttal a drónok reformálhatják meg mezőgazdaságot.

A rendezvényen az érdeklődők átfogó képet kaphattak a drónokról, az üzemeltetésükhöz szükséges engedélyekről, a jogszabályi környezetről, és arról is, milyen lehetőségek rejlenek ezekben a modern eszközökben.

Filler Zsófia, az ABZ Drone értékesítési igazgatója lapunknak elmondta, az első drónpilótaképzésen már túl vannak a jelentkezők, ám azóta a jogszabályok is változtak.

– A pilóta nélküli légijármű-irányítói igazolvány megszerzésére is szükség lesz a jövőben a mezőgazdasági drónok reptetéséhez, ezért a Nyíregyházi Egyetemen a kapcsolódó képzések az erre felkészítő tanfolyammal indulnak majd. Amennyiben valaki megszerezte ezt az igazolványt, beiratkozhat a növényvédelmi drónpilóta tanfolyamra, majd ennek elvégzése után jelentkezhet a Nébih jegyzékébe – ismertette a feltételeket az értékesítési igazgató, akitől azt is megtudtuk, szerte az országban – beleértve térségünket is – egyre nagyobb az érdeklődés a drónpilóta-képzések iránt.

Robbanásszerű terjedés

– A technológia még most kezd elterjedni, és a jogszabályi környezet is az idén kristályosodott ki.

Arra számítunk, hogy robbanásszerűen terjednek majd a permeteződrónok a mezőgazdaságban, míg a feltérképezésre és adatgyűjtésre használt eszközöket már most is nagyon sokan használják – tette hozzá Filler Zsófia, akit a speciális drónok bekerülési költségeiről is kérdeztünk.

Mint mondta, az adatgyűjtésre, feltérképezésre használt eszközök 1-1,5 millió forinttól már elérhetőek, és akár centiméter pontos mérésekre is alkalmasak. A permeteződrónok drágábbak, 5 és 8 millió forint közötti összegekről beszélhetünk, attól függően, egy adott gazdaságnak mekkora teljesítményű drónra van szüksége.

A költséghatékonyság abszolút a forgószárnyas gépek ütőkártyája, hiszen a felmérések alapján az „üzemanyagköltségük” 800 forint hektáronként, szemben egy traktor 3000 forintos költségével. A taposási kárt – ami a drón esetében nulla – és egyéb szempontokat figyelembe véve egy több száz hektáros terület kezelése milliókkal kerül kevesebbe, ha a gazdálkodónak a drónra esik a választása a traktor helyett.

Szigorú követelmények

Persze, nem röptethet akárki egy ilyen eszközt, a kezelésének fontos jogszabályi kritériumai vannak, és számos engedéllyel kell rendelkeznie a pilótának.

Keczer Máté, a cég ügyvezető-helyettese a jelenlévőknek elmondta, mint minden légijármű esetében, úgy a drónoknál is a repülésbiztonság a legfontosabb szempont.

– Egyfajta kettősség jellemzi a mezőgazdasági drónokat, hiszen a légiközlekedés és a növényvédelem szabályai is vonatkoznak rájuk. Éppúgy a légtér részei, mint a repülőgépek, márpedig ott nincsenek egyedül, ezért másokra is figyelnie kell a kezelőnek. Nagyon fontos, hogy minden drónosnak rendelkeznie kell felelősségbiztosítással – hangsúlyozta Keczer Máté, majd kiemelte: a permetező drónok jogszabályi környezetének kialakítása nem volt egyszerű, ám érdekes tény, hogy sok fejlett európai országban egyszerűen nem léteznek megfelelő szabályok, míg hazánk élen jár e területen. A szakmai előadásokat követően az érdeklődők egy látványos drónbemutatót tekinthettek meg az egyetem lovardájában. 

MI