Felár nélkül

– Nyugi, jó lesz! Közel van a víz, igaz, ha jön egy vihar, a sátorban ülve úszhatunk a Balatonban – ezt szánta biztatásnak a húgom, mielőtt lefoglalta a badacsonyi kemping 72-es sátorhelyét. Sem hegyre, sem vízre néző felárat nem fizettünk, így is 16 ezer forintba került egy éjszaka, ami állítólag nem is sok, különösen úgy, hogy áramot is kaptunk. A kemping egyébként dugig volt, a német és holland lakókocsik mellett elvétve parkolt csak magyar rendszámú autó, és látszott, hogy a sátorállítást senki sem aznap este kezdte. Lampionok és színes kendők tették otthonossá a minikerteket, esténként a kártyacsaták és a főzőversenyek jelentették a fő programot, sokan pedig azzal kezdték a napot, hogy korán reggel megmártóztak a hűs Balatonban – én annak is örültem, hogy megtaláltam a hálózsákomon a cipzárt. Egyébként viszont élveztem a tücsökciripelést, a kövekhez csapódó víz hangját, s hogy csak a sátor vékony anyaga választ el a földtől, a víztől – a természettől.