Megoldást keresnek az égető problémákra

A tiszai szennyezés rendkívül súlyos probléma Vásárosnamény térségében, azonban a szakemberek határon innen és túl óriási energiát fektetnek abba, hogy megóvják a környezetet.

Éppen ezért vízügyi konferenciát szervezett a Hierotheosz Egyesület, melyen neves szakemberek tanácskoztak a vízgazdálkodás legfontosabb kérdéseiről Vásárosnaményban, a Hunor Hotelben.

A rendezvényen jelen volt Kiss András, az egyesület főtitkára, aki szerint a neves szakemberek jelenléte mellett az is nagyon fontos, hogy rengeteg fiatal vett részt az eseményen.

– A felnőtteknek fontos küldetése a bolygó megőrzése az utánunk jövő generációknak, beleértve azokat az értékeket, amiket mi vagy az előttünk élők létrehoztak. A vizek városában vagyunk, hiszen Vásárosnamény területét több folyó is érinti, a tiszta víz pedig a jövőnk egyik záloga – hívta fel a figyelmet a főtitkár.

Hatékonyak a védművek

– A város speciális helyzetben van, hiszen közigazgatási területén megtalálható a Tisza, a Kraszna, a Szamos és egy pici a Túrból. Ez sok örömet, ugyanakkor rengeteg feladatot is hoz magával. Az elmúlt években óriási fejlődésen ment keresztül a védelmi rendszer a vízügyi szakembereknek köszönhetően. Erre nagy szükségünk van, s a monitorozás rendkívül hasznos mind az áradások idején, mind akkor, amikor óriási tömegekben érkezik a hulladék a határ túloldaláról hazánkba – ezt már Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere mondta el a jelenlévőknek. Kitért arra is, korábban a Szamos és a Tisza komoly mennyiségű szemetet hozott magával, ám a rendszernek köszönhetően az ország további területeit is megvédhetjük a több ezer tonnányi hulladéktól.

A megnyitóbeszédek után a víz- és hulladékgazdálkodás szakmai kérdéseié volt a főszerep, számos kiváló szakember osztotta meg tapasztalatait és tudását a résztvevőkkel.

Pásztor Sándor, a Kőrösök Vízügyi Igazgatóság igazgatója előadásában azokról a műtárgyakról beszélt, melyeket Romániában telepítenek a folyókra és víztározókra annak érdekében, hogy a szemétáradattól megszabadítsák a vizeket, és a rengeteg hulladék ne juthasson el az alvízi országokba.

Új műtárgyak épülnek

– A Szamoson négy helyszínen is épülnek új műtárgyak, melyek feltartóztatják a hulladékot, megelőzve annak eljutását a határvidékre. Ezek építését alapos felmérések előzték meg, hiszen számos szempontot meg kellett vizsgálnunk, hogy a lehető legjobb helyen építhessük fel az új rendszert. A Szamos felső folyásánál már elkészült az első elterelő elem és az a sziget, melyről a szakemberek kiemelhetik a hulladékot a folyóból – tudatta az igazgató, majd hozzátette: Szatmár térségében már jóval összetettebb munkálatokra van szükség.

– A Szamos egyik nagy kanyarulatában helyezünk el egy védművet. A pontonhídra emlékeztető speciális elem képes követni a vízszint változásait, és hatékonyan tereli majd ki a szemetet a partra, ahol a szakemberek összegyűjtik. Ennek is folyamatban van a kivitelezése, a tervek szerint novemberre el is készül, míg az összes többi műtárgy legkésőbb tavaszra szolgálatba áll. Tudjuk, hogy itt, Vásárosnamény környékén, és a határvidék déli szakaszain is mekkora gondot okoz a szemétáradat, de a román oldalon mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne érkezzen hulladék Magyarországra. A készülő műtárgyak reményeink szerint óriási változást hoznak majd, méghozzá rövid időn belül – hangsúlyozta Pásztor Sándor.

Súlyos a vízhiány

A természettel összhangban lévő vízgazdálkodásról és a beregi vízpótlás lehetőségeiről beszélt előadásában Cselószki Tamás, az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület projektfelelőse.

Mint mondta, a fenntartható jelzőt ma már szinte minden tevékenységre ráaggatják, ám szerinte csak akkor lesz valóban fenntartható valami, ha összhangban van a természetes adottságokkal.

– Ma már komoly vízhiánnyal küzd a Bereg térsége, sőt hasonló gondok vannak a Nyírségben is, holott mintegy két évszázada, a folyószabályozások előtt még hatalmas területeket árasztottak el a természetes vizeink. Mindez persze rendkívül kedvezőtlen volt a mezőgazdaságnak, ezért lépni kellett. Teljesen máshogy néznek ki a folyóink manapság, vannak bizonyos emberi igények, ahogy a természetnek is megvannak a maga kívánalmai. Az lenne a legjobb, ha a vízgazdálkodásban megtalálnánk az egyensúlyt e két pont között – emelte ki a projektfelelős, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy napjainkban csökkent a csapadék mennyisége, hosszabbak a száraz évszakok és talajvíz szintje is drasztikusan lecsökkent.