Elkészült az M3-as és M35-ös autópályák görbeházi csomópontja – fotókkal, videóval

Több évtizedes terv vált valóra ezzel a fejlesztéssel.

Szon.hu

Elkészült az M3–M35 autópálya görbeházi csomópontjának fejlesztése, ezzel lehetővé vált többek között a Debrecen és Nyíregyháza közötti autópálya-kapcsolat. A 4,9 milliárd forintos beruházásban az M3-M35 autópályák görbeházi csomópontjának részeként elkészült egy 101 és fél méter felszerkezet hosszúságú, 6 nyílású, előregyártott vasbeton tartós gerendahíd; összesen 1060 méter hosszú út, valamint egy üzemi forduló az M35 autópálya 3+070 km szelvény környezetében lévő földút átvezetéséhez kapcsolódóan. Az autópálya Nyíregyháza-Debrecen és a Debrecen-Nyíregyháza irányú forgalom csomóponti összekötő ágainak kivitelezését még a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. indította el, a feladatokat idén januártól az Építési és Közlekedési Minisztérium vette át.

A mai nappal egy olyan jelentőségteljes beruházást ünnepelhetünk, amely egyszerre szolgálja a lakosságot, a közlekedők kényelmét és egyszerre növeli a vállalkozások versenyképességét is. Egy sikeres stratégiai együttműködés segítségével, egy hatékony összefogás keretében, hazai forrásból, csaknem 5 milliárd forint értékben megépülhetett ez a gazdaságilag is nagyon jelentős csomópont, amellyel úgy gondolom, nagy hatást tudunk gyakorolni a régióra és közvetlenül a gyorsabb fejlődésre is

– fogalmazott beszédében Szabó Tünde, Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos december 15-én, a beruházás ünnepélyes átadásán.

Örömét fejezte ki, hogy projekt valóra válásának köszönhetően Görbeházánál ma már nemcsak összefut az M3-as és M35-ös autópálya, hanem gyorsabban, kényelmesebben és közvetlen módon is meg lehet közelíteni Nyíregyházáról Debrecen városát, illetve Debrecenből Nyíregyházát.

Csomópontot adtak át Görbeházánál

Fotók: HAON/Czinege Melinda

A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése a kis régiókat is közelebb hozza Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez, a csomóponti ág pedig azt is segíti, hogy megtartsuk a 4-es számú főút kétszer kétsávosítását a polgári forgalom tekintetében – tette hozzá.

Hosszú történeti előzménye van a fejlesztésnek

Kósa Lajos, a Hajdú-Bihar vármegye 1. számú választókerület országgyűlési képviselője köszöntőjében felidézte, a Horn-kormány idején indult el a gyorsforgalmi úthálózat tervezése. – Baja Ferenc korábbi környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter valahogy úgy látta jónak, hogy az M3-as autópálya eljön idáig, és akkor innen északra kanyarodik Tiszavasvári felé, nehogy egy pillanatra is közelítse Debrecent – mondta a honatya. 1998 után, a kormányváltást követően módosítottak a nyomvonalon.

– Elindult az autópálya-építés, majd 2003 elejére el is érkezett idáig. Ezután jött egy újabb csavar, amikor a hozzá nem értés szorgalommal és politikai akarnoksággal társult, ugyanis ez az autópálya-csomópont meg volt tervezve a kezdetek kezdetétől. Csak akkor a megyei politikai vezetés úgy döntött, miután találtak itt valamilyen nagyon fontos archeológiai leleteket, hogy ezért egy archeoparkot kell megvalósítani a csomópont helyett – ismertette Kósa Lajos a görbeházi csomópont további előzményét. Végül 2017-ben, amikor a kormány újragondolta a gyorsforgalmi úthálózatok fejlesztését, került be a görbeházi csomópont elkészítése.

Köszönet minden résztvevőnek, hogy ez a fejlesztés elkészülhetett. Bár a Debrecen és Nyíregyháza közötti távolság autópályán hosszabb, így is jelentős teherforgalmat vehet át ez a szakasz az amúgy is leterhelt 4-es főútról – tette hozzá.

Itt jött létre Magyarország új gazdaságfejlesztési centruma

– A térség fejlesztése szempontjából ez egy nagyon jelentős beruházás. Hogyha visszatekintünk az elmúlt néhány év beruházási döntéseire, gazdaságfejlesztési eredményeire és sikereire, jól láthatjuk, hogy Magyarország új gazdaságfejlesztési centruma itt jött létre: a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc térségében – mutatott rá Papp László, Debrecen polgármestere. Mint kifejtette, a kelet-magyarországi régió sikeres gazdaságfejlesztési programjának megvalósítása érdekében az eredményes közlekedési programok végrehajtása is szükséges.

A sikertelen útelágazás-politika oda vezetett, hogy jó tizenegynéhány évvel később sikerült csak helyre tenni ezt a hibát, s valóban ma már a két vármegyeszékhely között gyorsforgalmi útkapcsolat is létezik. A két város között ugyan nem ez az egyetlen összekötő kapocs közlekedés vonatkozásában, hiszen ott van a 4-es főút is, ugyanakkor mindkét városnak elemi érdeke, hogy a teherforgalom megtalálja azt a lehetőséget, amellyel el tudja kerülni a lakott területeket, a lakott városrészeket

– hangsúlyozta Papp László. Hozzátette, a kelet-magyarországi térség tranzitforgalma, áruszállítása elképesztő mértékben fog növekedni következő időszakban. Debrecenben egy olyan ipar, egy olyan gazdaság épül, amely közép-európai viszonylatban is kimagasló nagyságrendű.

Nagy öröm számomra, hogy a szomszédos vármegyeszékhely szintén hasonló nagyságrendben gondolkodik. Ez mutatja azt, hogy Kelet-Magyarország egy egészen más dimenzióba lép a gazdasági erő szempontjából

– emelte ki.

Az együttműködés, együtt gondolkodás sikere

– Nyíregyháza és Debrecen 2017-ben kötött együttműködési megállapodást. Jól látható, hogy mi volt akkor, s mi volt most. Ez a csomópont a térség gazdaságfejlesztésének egy nagyon fontos láncszeme, amelynek alapja az együttműködés, az együtt gondolkodás – fogalmazott Jászai Menyhért, Nyíregyháza alpolgármestere.

Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésért felelős helyettes államtitkár elmondta, az építkezés érdemi része egy 101,5 méteres előregyártott híd, illetve 1060 méternyi útpálya építése, amihez kapcsolódik egy üzemi forduló is. – Hogyha kitekintünk az érintett megyékre, nem ez az egyetlen munka a környéken, illetve több beruházás előkészítés alatt áll – fejezte ki. Példaként említette a 4-es számú főút fejlesztését Debrecen-Nyíregyháza és Debrecen-Hajdúszoboszló között.