Háború vagy béke? Csak az utóbbit nyerhetjük meg

– Építkezni csak békében lehet, háborúban utat rombolunk, hogy az ellenséget akadályozzuk. Mi, magyarok a békét tudjuk megnyerni, ezért kell nemet mondanunk a háborúra, ami itt dúl tőlünk nem is olyan messze – hangsúlyozta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke csütörtökön Encsencsen, a települést Nyírbéltekkel összekötő, új aszfaltszőnyeget kapott külterületi út felavatásán, és Penészleken, a megújult Piac és Iskola utca, valamint a Piac köz átadóján.

Háború vagy béke? Nem kérdés

– Az elmúlt évszázadokban minden háborút, ezzel együtt nagyon sok magyar embert elvesztettünk, a békét azonban mindig megnyertük. A Rákóczi-szabadságharcot elbuktuk, de a szatmári béke utáni fejlődés segített a török pusztítást követő újjáépítésben. Az 1848-49-es szabadságharcból vesztesen kerültünk ki, ám az 1867-es kiegyezés után a magyar gazdaságtörténet és társadalomfejlődés egyik legszebb korszakát élte meg az ország. Tisza István akkori miniszterelnök 1914-ben a koronatanács ülésén felemelte hangját a nagy háború ellen, amiről már akkor tudta, hogy nem nyerhetjük meg. Az első világháborúban hazánk elvesztette területe és népessége kétharmadát, de az azt követő húsz évben felzárkóztunk Európa vezető országaihoz. Kirobbant a második világháború, nemzeti vagyonunk negyven százaléka odalett, meghalt 1,6 millió ember a fronton, a holokauszt során és a kommunista üldöztetésekben. 

– Szerencsére nem háborúval, de 1990-ben beköszöntött a rendszerváltás, és most éljük meg azt, hogy Magyarország felzárkózópályán van, visszaszorítja a szegénységet, a munkanélküliséget, fejlődik, ami azt jelenti, hogy ismét megnyerjük a békét – magyarázta a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke. Kósa Lajos hozzátette: a megújult utak, templomok, oktatási intézmények is arra emlékeztetnek minket, hogy békében gyarapodunk, építünk, ezért kell kimaradnunk a szomszédban dúló háborúból.

Encsencs és Penészlek dr. Simon Miklós választókerületében van. Az országgyűlési képviselő leszögezte: a kormány jóvoltából a rendszerváltás óta nem fejlődött ekkorát a térség, mint az elmúlt néhány esztendőben. A szennyvízcsatorna-beruházások, az utak, az óvodák, az iskolák felújítása, a közösséget szolgáló sikeres pályázatok mind olyan projektek, melyek javítják az életminőséget.

– A választókerületben egy év alatt tizenhárom utat állítottak helyre több mint 2,5 milliárd forintból hazai és európai uniós forrásból. Ezek a beruházások időben közelebb hozzák egymáshoz a településeket, emellett, ha az utak jó minőségűek, a közlekedés is biztonságosabbá válik.

Rég várt beruházások

– Sok útátadáson voltam már, de annyian, mint Encsencsen, még soha nem jöttek el – árulta el Seszták Oszkár. A vármegyei közgyűlés elnöke kifejtette: a helyi közösségeknek tulajdonképpen lényegtelen, hogy a Magyar Falu, a Vidékfejlesztési vagy a Terület- és Településfejlesztés Operatív Programnak köszönhetően újultak meg az útjaik.

– Mindezek olyan gazdaságfejlesztési programok, melyek közvetett módon segítik a település és a lakosság fejlődését, hiszen ezeken az utakon könnyebb lesz munkába járni, bemenni a legközelebbi nagyvárosba ügyet intézni, vásárolni, ami jelentős előrelépés. A TOP-ban csaknem 130 milliárd forintot fordítottunk a vármegyében közösségi fejlesztésekre, beruházásokra, ehhez jön még Nyíregyháza a maga 50–60 milliárdos forráskeretével. A TOP Pluszban 82 milliárd forint már a kedvezményezetteknél van, további 50 milliárd pályáztatásra vár Szabolcs-Szatmár-Beregben, míg a megyeszékhelynek is legalább 60–70 milliárd forintos a kerete – sorolta Seszták Oszkár.

– Encsencs és Nyírbéltek között több mint harminc éve épült meg az összekötőút. Az idő, a nehéz gépek, a buszok súlya folyamatosan rongáltak, koptatta a felületet, az út melletti homokos padka kigödrösödött, így eljött az ideje a felújításnak. Az önkormányzat sikeresen pályázott a Vidékfejlesztési Programban, 195 millió forintot nyertünk – ismertette Szedlár János, Encsencs első embere. 

Klenik Sándorné, Penészlek polgármestere az átadó ünnepségen elmondta: amint lehetőségük nyílt rá, pályázatot nyújtottak be a Magyar Falu Programban a belterületi út felújítására. A kedvező elbírálás után 43,8 millió forintot fordíthattak a település egyik fő útvonalának a helyreállítására.