Máriapócs új tájházzal gazdagodott

– Az ország egyik vallási és szellemi központja Máriapócs, ám azt, amit az itt élők a régi időkben megteremtettek, a kegytemplom nem tudja megmutatni. Ezért van szükség erre a tájházra, ami a falusi élet örömeit, nehézségeit tárja elénk, s ami átörökíti a múltat – ezt mondta péntek délután Kiss András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ vezetője a település új tájházának átadásán. Elhangzott: 2-3 évvel ezelőtt vetődött fel a régi épület megmentésének ötlete, a tornácos parasztházat pályázati forrásból, illetve belügyminiszteri keretből újították fel, s alakították át.

– Azt tapasztalom, hogy már nemcsak a nagyvárosi, de a pócsi gyerekek sem nagyon tudják, hogy keletkezik a tojás, s nem ismerik a kacsát, a libát, a kecskét, a bárányt, ezért az első ötletem az volt, hogy ezen a helyen állatbemutatót alakítsunk ki, s később döntöttünk a tájház létrehozása mellett – mondta Papp Bertalan polgármester, aki kiemelte Tárbály István segítségét, aki azért is viselte a szívén a ház felújítását, mert a falai között született. 

Máriapócs értékei 

– A tájház ünnepélyes avatása közös nemzeti értékeink átadásáról szól – jelentette ki Schaller-Baross Ernő EP-képviselő, aki arról beszélt, hogy Magyarország Európa utolsó templomépítő nemzete. – Vannak olyan országok, ahol a templomokat étteremmé vagy parkolóházzá alakítják, máshol tájházakkal történik meg ugyanez. Nálunk viszont szerencsére ezzel ellentétesek a folyamatok, az elődeink életét bemutató intézmények pedig nemcsak a múltról mesélnek: az identitásunk részei is – tette hozzá.

Szenes vasaló, rokka, szakajtó

– Büszke vagyok arra, hogy a felmenőim révén egy kicsit felvidéki s egy kicsit Zala megyei is vagyok, de győrinek is vallom magam, ahogy a Mikecz-ág révén szabolcsinak is, egy évekkel ezelőtt történt esemény miatt pedig Máriapócshoz is kötődöm – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Elmondta: privát látogatáson járt a városban, s elvonult a kegytemplomban, ahol egy kegyelmi pillanatban volt része, ez pedig mélyen rögzült benne, s azóta is sokszor az eszébe jut. Emiatt külön is örül annak, hogy ez a beruházás megvalósult – tette hozzá. 
Miután Pindzsu István atya megáldotta az épületet, bejártuk a tájházat, amiben szenes vasaló, rokka, teknő, rosta, szakajtó idézi a régmúltat, a falakon pedig a fotók mellett mézeskalácsok utalnak az előző generációk mindennapjaira.