Űrhajós vallomás: én a Krúdy-gimnázium űrhajósa vagyok (fotók + videó)

– Ilyen fogadtatásban még nem volt részem, nagyon köszönöm, hogy itt vagytok – ezekkel a szavakkal reagált a szűnni nem akaró vastapsra, az állva őt köszöntő és éljenző diákokat látva Kapu Tibor. A Krúdy-gimnázium egykori tanulója, ma hazánk kijelölt űrhajósa, egy nagyon intenzív 14 hónapos kiválasztási folyamat végén arra készülhet, hogy a nemzetközi űrállomáson majd magyar kutatásokat végezzen.

Űrhajós kiképzés, folyamatos tesztelés

Tibor tavaly szeptemberben már tartott előadást a középiskolában, most nem csak a mögötte hagyott hónapokról mesélt a zsúfolásig megtelt tornaterem hallgatóságának, hanem az utóbbi időszak kihívásairól is egészen addig a pontig, amíg eljött a döntés pillanata és eldőlt, ő lehet Magyarország második kutatóűrhajósa.

Mint mondta, edzés, tanulás és repülés, erről szólt az életük és minden arra készítette fel őt és három másik társát, hogy kutatóűrhajósként eljussanak a világűrbe, s ott a kutatási programot végre tudják hajtani. Mesélt arról, hogy kisgépes szakszolgálati engedélyt szereztek, repültek Gripenen, megtapasztalták a 6-7 G terhelés elképesztő erejét.

– Ezekkel a terhelések azt tesztelték, hogy ezt a G-erőt hogyan bírja a testünk, a röpképtelen helyzetekből hogyan tudjuk kivenni a gépet. A repülés nem olyan, mint az autózás, ahol ha elfáradtál, akkor félreállsz és pihensz pár percet. A repülővel ezt nem lehet megtenni, a gép 3 dimenzióban mozog, közben műszereket kell leolvasni. Folyamatosan észnél kell lenni és másodpercek tört része alatt kell a legjobb döntést meghozni – magyarázta a diákoknak Tibor az agy és döntéshozói képesség vizsgálatának jelentőségét. Különleges élményként elevenítette fel az izolációs gyakorlatot, melynek során hat napra teljesen elzárták őket a külvilágtól. Nem tudták, hol vannak, nem láttak napfényt, nem érte szél a bőrüket, azt a helyzetet szimulálták, ami a nemzetközi űrállomáson vár majd az űrhajósra, ahol össze lesznek zárva a társaikkal.

Izolációs szoba és centrifuga

– Három konténert toltak össze, ez nagyjából 48 négyzetméternyi területet jelentett, s 16 kamerával mindent rögzítettek. Azt vizsgálták, hogy bezárt környezetben bizonyos helyzetekre hogyan reagálunk, tudunk-e dolgozni, betartani a percről perce megtervezett napi beosztást, a munkát elvégezni, s hogyan tűrjük az ezzel járó stresszt – részletezte Tibor. Azt is elárulta: amikor egy-két nap után látták, hogy mindezt nem viselik rosszul, akkor az ételadag csökkentésével, alvásmegvonással nehezítették a helyzetet, de ehhez is rugalmasan alkalmazkodtak. Nem váltott ki belőlük feszültséget még az sem, hogy napi 24 órában azt a gépzajt hallgatták, ami a nemzetközi űrállomáson is hallható.

Képekkel illusztrálva mesélt a 10 napos amerikai útjukról, amikor ellátogattak Houstonba, majd Philadelphiába, hogy első kézből kapjanak szakmai információkat, és betekintést nyerjenek az űrutazás fellegvárában működő intézmények és szakemberek napi munkájába. Ősszel Tibor és a tartalék kutatóűrhajósunk, Cserényi Gyula élesben is kipróbálhatják ezeket az eszközöket, hiszen 8-10 hónapos ottani kiképzés vár még rájuk, hogy azt követően Tibor egy kapszulában másik három űrhajóssal elinduljon a nemzetközi űrállomásra, Gyula pedig a földi támogatást adja a munkájához.

Tibor felelevenítette, milyen volt Philadelphiában kipróbálni azt az akkreditált centrifugát, amelyben az űrhajósok felkészítése történik, s a gép tökéletesen visszaadja a SpaceX rakétában fellépő hatásokat. Ezen a kiképzésen az űrhajósok megtapasztalják, milyen az, amikor a normál gravitáció többszöröse, 3-4-5-6 G erő hat rájuk az űrutazás során, a felbocsátáskor és a visszatéréskor.

Példakép lett

– A 6 G olyan, mintha öt Kapu Tibi ülne a mellkasomon, s itt úgy kell tudni kifújni a levegőt, hogy ne omoljon össze a mellkasod, de erre előtte megtanítottak minket – mondta Kapu Tibor, aki bevallotta, nagyon élvezte a centrifugás gyakorlatokat. Az amerikai hónapokról kiderült, a felbocsátás előtt egy-másfél hónappal minden űrhajós visszatér Philadelphiába, hogy újra szimulálják a történéseket, majd jön egy kéthetes karantén periódus, hogy senki semmilyen vírust, baktériumot ne vigyen fel a világűrbe. S ha minden rendben, ezek után indulhat az űrállomásra.

Végül a kiválasztás napját mesélte el a krúdysoknak. Május 26-án, pontosan 44 évvel azután, hogy Farkas Bertalan elkezdte űrutazását, az irányító testület, a szakmai vezetők és a szakmai képviselők meghozták a döntést: Kapu Tibor lesz a második magyar űrhajós, aki eljut a világűrbe. Tibor még aznap éjjel hazajött, hogy a szüleinek, testvérének ő mondja el a jó hírt. Tudták, másnap reggel hivatalosan is bejelentik a döntést.

Az előadás végén sem akart szűnni a taps, az ováció, meghatódva vette át az ajándékokat volt osztályfőnökétől, Páll Csillától. Szeretettel a Krúdy űrhajósának feliratú kosárlabdát természetesen fel is avatta néhány dobással, majd készséggel osztotta százszámra az autogramokat, fogadta a gratulációkat és fotózkodott a diákokkal, volt tanáraival.

– Én a Krúdy Gyula-gimnázium űrhajósa vagyok – jelentette ki, amire újabb tapsvihar volt a válasz. Az autogramot szerzett diákok pedig szuperlatívuszokban beszéltek a 32 éves gépészmérnökről, a nyíregyházi fiúról, aki a fiatalok szemében már „nemzeti hős”, „példakép”, de az is biztos, sokakat inspirál majd, terel sikertörténete a mérnöki pálya felé.