Ünnepi könyvhét Nyíregyházán

2019.06.13. 17:31

A szerzők és az olvasók ünnepe

90. Ünnepi könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok Nyíregyházán.

– Gutenberg nem feleslegesen találta fel a könyvnyomtatást 1453-ban, az egybekötött lapok élménye pedig semmiféle digitális eszközzel nem helyettesíthető – ezzel nyitotta meg a 90. Ünnepi könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok nyíregyházi programjait csütörtök délután dr. Ulrich Attila, de aki délelőtt járt a Szabadság téren, már sejthette, hogy valami készül.

A Váci Mihály Kulturális Központ előtt felállított sátorba egy könyvekből készített kapun lehetett belépni, a tér két oldalát könyvesboltok és kiadók standjai szegélyezték, a környező fákon és bokrokon pedig papírcetlik lengedeztek, rajtuk versidézetek vagy irodalmi kérdések – a jó válaszért ajándék járt.

– Mindig is sokat olvastam, matematika tanulás helyett például gyakran Sienkiewiczet, A Gyűrűk Urát, vagy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét – ez utóbbit többször is – folytatta a város alpolgármestere, aki úgy fogalmazott: a könyvhét mögött álló kilencven év sok-sok emberöltőn túlmutat, van tartalma, van üzenete.

Kilépni a falakon kívülre

– Az olvasók, az írók, a költők és a kiadók ünnepe a könyvhét, amelynek idei szlogenje: olvasó vagyok. Nekünk, könyvtárosoknak az a célunk, hogy ezt minél többen mondhassák el magukról – mondta a megnyitón Tomasovszki Anita, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi könyvtár igazgatója. – Számunkra az olvasó az első, nekik szervezzük a programjainkat, értük lépünk most ki az épület falain kívülre, hogy az elkövetkező napokban élményekkel ajándékozzuk meg őket. Sokszor hallom: kevesen és keveset olvasnak, de mi nem ezt tapasztaljuk. Eltérő módszerekkel, és többféle eszközön, de igenis, olvasnak az emberek, mert ahogy Alberto Manguel megfogalmazta: „Az olvasás lényegi életműködésünk, csaknem annyira, mint a levegővétel.”

Minőségi irodalom

– Már gyerekként is sokat hallottam a Nyírségről: ha koszosan mentem haza, édesanyám a nyíri zsiványhoz hasonlított, később pedig megismertem a nőnek öltözve fosztogató Geszten Jóska történetét, amit Krúdy Gyula is papírra vetett – mondta Vári Fábián László József Attila-díjas író, költő, műfordító, aki Krúdyt méltatta. – A város és a megye egyik legfontosabb védjegye, maga a nevesített vonzerő, akinek művei nélkül lelki sivárságban kellene élnünk és akinek nagyon sokat köszönhetünk. De kell-e ma Krúdy, van-e igény a mai Nyírségben a minőségi irodalomra? – tette fel a kérdést Vári Fábián László, aki szerint hajlamosak figyelmen kívül hagyni olyan egykori kiváló szerzőket, mint amilyen Váci Mihály, és aki úgy látja, nagyon sok tehetséges fiatal alkotó él a nyíri dombokon.

A programok pénteken és szombaton író-olvasó találkozókkal, beszélgetésekkel, koncertekkel folytatódnak a Szabadság téren.

Ezek is érdekelhetik