Két élmény egy kötetben

Mi a közös Aga­tha Christie krimitörténeteiben, Anna Frank naplójában, A kis hercegben és a Trónok harcában? Nem, nemcsak annyi, hogy mindből film készült, hanem hogy a könyvön túl képregényben is elolvashatjuk ezeket. S nem is kell messzire menni, vagy komoly forintokat elkölteni erre, hiszen már mindenkit vár a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár első emeletén a képregények birodalma.

Fejleszti az érzelmi intelligenciát

Az országban egyedülálló képregénytár megnyitóján dr. Ulrich Attila, a megyeszékhely alpolgármestere egy rövid időutazásban felidézte, gyermekként ő még a Pif és Herkulest, majd Rejtő történeteit olvasgatta képregényben, ám azok nagyon messze vannak attól, amit ma jelent a képregény.

– Kell ilyen a könyvtárban, mert aki nem akar 500-600 oldalt hagyományos könyv formában elolvasni, az a képek segítségével szépirodalmat, virágirodalmi remekeket is megismerhet – utalt a képregények fontosságára az alpolgármester, aki megjegyezte: a rajzok és szövegek az érzelmi intelligenciára is pozitív hatással vannak, fejlesztik azt.

Kertész Sándor grafikus művésztanár, a képregénytár egyik megálmodója elismerte: az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a képregények rövidebb formában, de a képek segítségével tökéletesen visszaadják a történetet anélkül, hogy annak mondanivalója csorbulna.

– A képregény nem a gyerekek műfaja, hanem a fiatal felnőtteké – oszlatott el egy tévhitet Kertész Sándor, aki úgy látja, a 20 és 40 év közöttiek a nagy rajongói ennek a műfajnak, és gyűjtők is. A fiatalok csak kóstolgatják ezt, itt a könyvtárban meg is tehetik, hiszen van nekik szóló kiadvány, ahogy nagyon intellektuális felnőtteknek készült vaskos kötetek is várják az olvasókat, irodalmi és képzőművészeti élményt nyújtva. A ’60-as, ’70-es években úgy gondoltuk Magyarországon, hogy a képregény nem más, mint az irodalmi művek képes változata, ám ez önálló alkotói műfaj, ahol az írók képregényre írják a műveiket, a képregényrajzolók pedig egy sajátos elbeszélési rendszert alakítottak ki, ezért egy-egy rajzoló stílusáért rajongani is lehet, belőlük lesznek a gyűjtők – mesélte a művésztanár, s hozzátette: ilyen szubkultúra van hazánkban is, egyre népszerűbbek a képregények.

– Nem titkolt cél a képregénytárral a fiatalokat becsábítani a könyvtárba, s bízunk benne, hogy egy-egy kötet után egy másik részlegünkben a hagyományos könyvek olvasóivá is válnak – említette a célokról Tomasovszki Anita, a könyvtár igazgatója

Halmi Zsolt grafikusművész és képregénykészítő, akinek Képek-regények-rétegek címmel az alkotásaiból látható kiállítás, a keddi megnyitón jelen lévőknek a képregénykészítés folyamatát is bemutatta.

– A képregénykészítés nagyon aprólékos, éppen ezért hosszú folyamat. A képnek és a szövegnek tökéletes egységet kell alkotnia – hangsúlyozta a grafikus, aki elmondta, napjainkban keveset rajzolnak kézzel papírra, a ceruzavázlatot digitálisan színezik, árnyékolják, véglegesítik, hogy képregényként kerüljön az olvasókhoz.