Harctéri napló és nyílt levél

Rendkívül változatos témákról olvashatunk a Jósa András Múzeum évkönyvében.

Fotó: Dodó Ferenc

Több mint hat évtizede, 1958 óta íródik a Jósa András Múzeum évkönyvének története, és bár az elmúlt 64 évben számos nehézség adódott a szerzők és szerkesztők előtt, egyetlen esztendő sem volt, amikor ne jelentették volna meg a tudományos szakfolyóiratot. A legfrissebbet kedden a lektorok és támogatók jelenlétében a Kállay Gyűjteményben a kötetet szerkesztőként jegyző dr. Holmár Zoltán és dr. Rémiás Tibor mutatták be a sajtó képviselőinek.

Többségben a történelem

– Az évek előrehaladtával a múzeum munkatársainak egyre kevesebb idejük marad a tudományos munkára, a kutatásokra. Kiállításokat, konferenciákat szervezünk, de a múzeumpedagógiai foglalkozások megszervezése, lebonyolítása is sok elfoglaltsággal jár. Ennek ellenére kollégáink minden évben szakítanak időt arra, hogy tudományos tanulmányokat, cikkeket írjanak, amiért köszönet jár nekik – hangzott el.

Ezúttal a történelmi témájú publikációk vannak többségben az évkönyvben, amiben a néprajz és a régészet is képviselteti magát, de olvashatunk tanulmányt a szolgáltató múzeumról, és a restaurátorok munkájáról is. Valamennyihez készült angol nyelvű rezümé is, így a kiadványt más nemzetek szakemberei is forgathatják.

Vándorlás, erőszak

Az évkönyv nekrológgal kezdődik: az intézmény így búcsúzik fiatalon elhunyt geodétájától, Veszprémi Lászlótól, majd következnek a múzeum munkatársai, illetve a felkért külsősök tanulmányai. A témák rendkívül változatosak, az olvasók megismerhetik az 1615-17-es nagyszombati eseményeket, a szatmári főkapitányságot, s a Szabolcs vármegyei tűzkárbiztosító egyesület 1843-as megalakulásának körülményeit. A tanulmányokból kiderül, hogyan vettek részt a nők a nemzeti ellenállásban, hogy mit tartalmazott a nyíregyházi huszár, Jékey Ferenc harctéri naplója, és hogy milyen társadalmi következményei voltak a málenkij robotnak Gáván. Olvashatunk a keménycserepek motívumainak közép-európai vándorlásáról, a hétköznapi erőszak okairól és áldozatairól 1918-ban, és arról is, mit írt 1955-ös nyílt levelében Kállay Miklós. Szó esik Móricz Zsigmond novelláinak néprajzi elemeiről, a múzeumpedagógia digitális élményelemeiről, és arról is, hogyan vettek részt az 1848/49-es szabadságharcban a Kállay család napkori ágának tagjai.