Könyvekben a Lónyay család

Bár a Lónyay 200 Emlékév kitalálói és megszervezői tervezték gróf Lónyay Menyhérttel és a Lónyay családdal kapcsolatban könyvek kiadását, de talán arra nemigen gondoltak, hogy végül milyen bő lesz a termés. Az érdeklődők az elmúlt szombaton az Ünnepi Könyvhét keretében Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban ismerkedhettek meg a kiadványokkal.

A könyvek megjelentetése a Tuzsér Községért Közalapítványnak köszönhető, ezért Klicsu Ferenc elnökkel beszélgetett Babosi László szerkesztő.

– Impozáns környezetben dolgozom 2008 óta, hiszen a munkahelyem Tuzséron a Lónyay-kastély egyik szárnya, így nap mint nap találkozom a Lónyayak épített örökségével, ezáltal a szellemiségükkel – kezdte válaszát Klicsu Ferenc arra a kérdésre, hogy mit jelent a számára gróf Lónyay Menyhért. – Tudatosan készültünk az emlékévre, az volt a célunk, hogy a Lónyay család öröksége minél szélesebb körben ismert legyen. Szerettük volna, hogy az 1822. január 6-án Nagylónyán született politikus életét és munkásságát minél jobban megismerjék az emberek, valamint mellette bemutathassuk az egész család örökségét. Úgy gondolom, sikeres és tartalmas volt az emlékév, ami köszönhető a Miniszterelnökség, a Pénzügyminisztérium, a vármegyei és a helyi önkormányzat összefogásának, alapítványok és cégek támogatásának, a sok segítségért köszönet jár mindenkinek.

– Lónyay Menyhért sokrétű, szerteágazó munkát végzett. Már huszonegy évesen Bereg vármegye országgyűlési követe, a szabadságharc idején pénzügyi államtitkár. A világosi fegyverletétel után menekülnie kellett, majd amikor kegyelmet kapott, Tuzsér lett a lakhelye. Megszerette a vidéki életet, s igyekezett tenni is ezért a térségért. Megértette, hogy az egykoron elkezdett Tisza-szabályozást folytatni kell. Részt vett a politikai életben is, szerepet vállalt a kiegyezés megvalósításában, ezért a kiegyezéskor először az Andrássy-kormány pénzügyminisztere, majd a monarchia pénzügyminisztere, utána pedig miniszterelnök lett. Jelentős társadalmi megbízatásai is voltak. Többek között vasutat épített, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt.

– Mindezek után úgy éreztük, kell egy emlékév, hogy tiszteletünket kifejezhessük Lónyay Menyhért nagyívű munkássága előtt. Arra törekedtünk, hogy bevonjuk azokat a településeket, ahol a Lónyay családnak birtoka, illetve kastéálya is volt. Így aztán Tuzsér mellett szerveztünk programokat Lónyára, Beregsomra és Bodrogolasziba is, de beszerveztük a pénzügyőrséget, valamint a gróf nevét viselő oktatási intézményeket is. Ez is jelzi, hogy igyekeztünk minél több korosztályt elérni. Hirdettünk például gyermekrajzpályázatot, a legjobb alkotásokból naptár készült. Történelmi vetélkedőt is rendeztünk diákoknak – mesélte Klicsu Ferenc.

A beszélgetés során Babosi László kiemelte, hogy az emlékév keretében az érdeklődők a konferenciákon rengeteg információt hallhattak, amiket sikerült kötetekben is megjelentetni.  A megjelent könyveket Klicsu Ferenc mutatta be.

– Tuzsér 800 éves évfordulójára még 2012-ben kiadtunk egy könyvet a Lónyay családról, bár akkor még keveset tudtunk róluk. Azóta rengeteg információ napvilágot látott. Korábban alig foglalkoztak a Lónyay családdal, ezért igyekeztünk a család minden szegmensét feltárni, felvettük a kapcsolatot a leszármazottakkal. Cieger András már 2008-ban megírta a könyvét Lónyay Menyhértről, ezt bővített kiadásban újra megjelentettük az emlékév alkalmából. A Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai támogatásával jelent meg Lónyay Márta hétkötetes naplója. Megjelentettük Lónyay Menyhért naplóját is, amit 1847-ben, 1848-ban vezetett. S lesz még egy kiadványunk, amelynek a szerzői Lónyay Menyhértnek azt a munkásságát mutatják be, amelyek a vármegyénkhez köthetőek.

A beszélgetés utolsó szakasza kibővült még egy személlyel: Karádi Zsolttal, a Szabolcs-szatmár-beregi Szemle főszerkesztőjével, ugyanis a folyóirat legutóbbi száma Fejezetek a Lónyay család történetéből címmel jelent meg kemény fedelű kötésben. Mint elhangzott, a különszámként megjelent Szemle írásai a nem szakember számára is izgalmas világba vezetik el az olvasót. Az első részben Seszták Oszkár, Karádi Zsolt és Klicsu Ferenc gondolataival ismerkedhetnek meg az érdeklődők, a második rész Lónyay Menyhértet és családját – az elődöket és az utódokat – mutatja be. A harmadik fejezet tanulmányai Lónyay Menyhért közéleti tevékenységeit ölelik át. Akik elolvassák az írásokat, átfogó, összetett képet kapnak Lónyay Menyhért munkájáról. MML