Fontos emlékezni és emlékeztetni!

Száznégy év történetét foglalja össze az az időszaki kiállítás, amit kedden nyitottak meg Nyíregyházán a Kállay Gyűjteményben. Ez a bő tíz évtized bemutatja a zsidók megtelepedését Nyíregyházán 1840-ben, s a látogatót elvezeti a tárlat az 1944-es holokausztig. A látogatók képet kaphatnak a zsidó lakosság mindannapjairól éppen úgy, mint az  elhurcolásukról, elpusztításukról.
A zsidók Nyíregyházán (1840-1944) című kiállítás megnyitóján  a vendégeket Dohanics László intézményvezető köszöntötte, majd Jászai Menyhért alpolgármester mondta el gondolatait a kiállított tárgyakkal kapcsolatosan.

Ne adjunk teret a gyűlöletnek!

– A tárlat amellett, hogy emlékeztet a holokauszt nyolcvanadik évfordulójára, bemutatja az 1840 és az 1944 között a zsidók fennmaradt tárgyi emlékeit, valamint dokumentumokat és fényképeket. Feleleveníti például a Szarvas utcai, azóta eltűnt status quo zsinagógát, ami 1944-ben leégett, ismerteti továbbá a jeles főrabbi, Bernstein Béla tevékenységét, aki az élet számos területén alkotott maradandót, s az egyik legnehezebb helyzetben is helytállt. Harmincöt éven át, 1909-től Auschwitzba történő deportálásáig, 1944-ig volt a status quo hitközség főrabbija. Huszonnégy éven át tagja volt a nyíregyházi képviselő-testületnek is. A két világháború között próbált békességet teremteni az 1868-as egyházszakadás után keletkezett zsidó felekezetek között. A róla elnevezett tér is emlékeztet bennünket arra, amit korábban megtagadni és felejteni akartak, hogy többet ne adhassunk teret a gyűlöletnek. Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy vármegyénkből tizenhétezer, Nyíregyházáról ötezer zsidót deportáltak 1944-ben - fogalmazott az alpolgármester, s még hozzátette:
– Az elhurcoltak élete egy pillanat alatt megváltozott. A mi feladatunk az, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk! A kiállítás kiváló alkalmat ad arra is, hogy utazzunk a történelemben, felidézzük  a tárgyak, a fotók segítségével a nyíregyházi zsidó kereskedők és iparosok életét, mert ma is fontos a múlt,  a hagyományok őrzése, s mindazok átadása a fiatalabb generációk számára.

Már nincsenek velünk

A kiállítást prof. dr. Hunyadi László, Izrael Állam tiszteletbeli konzulja nyitotta meg, aki többek között a következőket mondta:
– Amint beléptem  a terembe, megláttam több ruhadarabot, a táleszt, a kipát, valamint a további tárgyakat, s arra gondoltam, olyan helyen vagyok, ahol van zsinagóga, s ahol zsidó emberek élnek. Csakhogy itt most nem erről van szó. Ez egy rendkívüli esemény, ahol most találkozunk, hiszen  a város és a város egy intézménye emlékezik a település azon kiváló lakóira, akik már nincsenek velünk. Akik 1944 óta – lehettek akkor akár tízévesek, háromévesek, kilencvenévesek –, nincsenek velünk – jelentette ki a tiszteletbeli konzul, majd így folytatta az utóbbi hónapok tragikus eseményeire utalva:
– Ezt az eseményt nem lehetne megrendezni a világ számos városában. 2023. október 7-e óta egy félelem van a zsidóság és az izraeli állampolgárok életében. Azért, mert a mindig is ott lappangó antiszemitizmus a felszínre tört. Úgy érzik sokan a világban, hogy újra szabad a pálya, lehet nyíltan is antiszemitának lenni. Örülök most itt Nyíregyházán a sok fiatal szemeknek, a fiatalok arcának és mosolyának, mert igazából mindnyájunknak az ad értelmet az életnek, ha az a sok jóság, ami itt megmutatkozik, az megy tovább – folytatta dr. Hunyadi László. – S ami itt megmutatkozik, mindaz köszönhető Riczu Zoltán történésznek, aki több évtizede belső kényszernek érzi, hogy megőrizze és továbbadja a nyíregyházi és a város környéki zsidóság múltját.

Magyarországon biztonságban élhetnek

A rendezvényen részt vett Moran Birman, Izrael helyettes nagykövete is.
– Fontos, hogy oktassuk a fiatalokat, hogy megmutassuk, mi történt az emberekkel a holokauszt idején. Öt hónappal ezelőtt gonosz támadás érte az Izraelben élő zsidó embereket, több mint 1200 ember meggyilkoltak, s több mint  kétszáz embert túszul ejtettek. Van egy erős országunk, van egy erős társadalmunk, s van saját hadseregünk Izraelben. Az izraeli állam ma azzal van elfoglalva, hogy megvédje a saját polgárait, és szeretné biztosítani azt, hogy ne ismétlődjenek meg a múlt eseményeit. Örömmel mondhatom, hogy Magyarországon biztonságban érezhetjük magunkat, s ezért köszönetet mondok a magyar kormányzatnak és a magyar embereknek - hangsúlyozta Moran Birman beszédében. A kiállítás megnyitó ünnepségét zsoltárok éneklésével színesítette Csatlós Tamás kántor.

Rendhagyó történelemórák

Dohanics László, a Kállay Gyűjtemény vezetője zárszavában köszönetet mondott mindazoknak az intézmények és magánszemélyeknek, akik valamilyen tárggyal vagy dokumentummal hozzájárultak a kiállítás sikeréhez. Elmondta azt is, hogy bár dr. Riczu Zoltán a tárlat kurátora, de dr. Holmár Zoltán is részt vett társkurátorként a kiállítás összeállításában. Utalt arra is, hogy dr. Riczu Zoltán tárlatvezetőként több alkalommal is tart rendhagyó történelemórát a kiállításon, ezekre a foglalkozásokra előre kell bejelentkezniük az iskolai osztályoknak.