Interjú: Németh Szabolccsal, a Fatum-Nyíregyháza vezetőedzőjével

2021.04.13. 17:30

Sikerre vezetett a megálmodott stílus

A fiatal tréner büszke a csapatára, amely az első perctől kezdve sokat dolgozott az eredményekért.

Molnár Krisztián

A Fatum-Nyíregyháza a tavaly másodedzőnek szerződtetett, ám a 2019–2020-as idény végén már ideiglenesen vezetőedzőnek kinevezett Németh Szabolcs irányításával kezdte meg a mögöttünk hagyott idényt. A 35 éves tréner első teljes szezonja nem is lehetett volna sikeresebb: Magyar Kupát és Extraliga-bajnoki címet nyert a csapattal. Őt kérdeztük az elmúlt hónapokban szerzett tapasztalatairól.

Tavaly nyáron az első idényére készülhetett vezetőedzőként, így első alkalommal állíthatott össze olyan keretet, ami megfelel az Ön által elképzelt játéknak. Már az igazolásokat látva is úgy tűnt, ez a gárda bajnok lehet. Mekkora nyomást helyezett ez Önre és a csapatra?

A tavalyi szezon lezárásakor nem tudtuk, hogy mire számíthatunk. Lesz-e bajnokság, milyen bajnokság lesz, el kellett gondolkodni, hogy a bizonytalanságban érdemes-e idehoznunk rengeteg légióst. Aztán nyáron napról napra jobbnak tűnt a vírushelyzet, főszponzorunk, a Fatum Property Kft. mögöttünk állt, azt szerette volna, hogy csináljunk egy jó csapatot, amivel fel tudjuk venni a küzdelmet a nagyokkal. Ezt követően kerestük a játékosokat, sikerült is nagyon jó röplabdázókat idecsábítani, említhetem például Nikola Radosovát, aki Német Kupa-győztesként elfogadta az ajánlatunkat. Akkor sem volt még szó bajnoki címről. Nekem és a segítőmnek is ez volt első éve, ezért az éremszerzést tűztük ki célul. Ahogy mondani szokás, evés közben jött meg az étvágy. Mi is tudtuk, hogy nagyot kell álmodni. Később kijött a sorsolás, ami szerint sorrendben a Kaposvárral, a Vasassal és a Békéscsabával játszottunk az első három fordulóban. Nem tette könnyebbé az én életemet sem, hogy rögtön három ilyen mérkőzéssel kellett nyitnom. Fontos viszont, hogy a tavalyi utolsó négy meccsel ellentétben ez a csapat az elejétől kezdve az általam elképzelt úton ment, ezért nem volt nehéz azt a fajta röplabdát megvalósítani, amit megálmodtam. Ahogy haladt előre a szezon, egyre nyilvánvalóbb volt, hogy mi és a Békéscsaba uralhatjuk ezt a bajnokságot. A kupadöntő, illetve a bajnoki fináléig vezető úton is mindkét csapat ezt bizonyította.

A csapat látszólag szárnyalt az egész idényben? Volt nehéz időszak is a mögöttünk hagyott hónapokban?

A koronavírus mindenképpen megnehezítette a szezont. Volt az idénynek egy olyan időszaka, amikor ide-oda kellett tologatni meccseket, vagy éppen nem halasztottunk, mert akkor sűrűsödik a versenynaptár. Ezek okoztak nézeteltérést a csapatok között. November végén, december elején minket is elért a vírus, ami új feladat elé állított. Meg kellett tanulni, hogyan tudjuk visszahozni a játékosokat, mennyire szabad őket terhelni. Ebben hatalmas felelőssége van a játékosnak, edzőnek és klubvezetőnek is.

A szezon befejezését is a koronavírus alakította. Mennyire nehéz megemészteni, hogy a Békéscsaba nem tudott kiállni a döntőre, ezért a Fatum-Nyíregyháza nem úgy lett bajnok, ahogy azt Önök szerették volna?

Először is, jobbulást kívánok a békéscsabaiaknak, kívánom, hogy mindenki a lehető leghamarabb, teljesen egészségesen térjen vissza. Ugyanakkor nem akarok csak sajnálkozni. Nem veszíthetem szem elől, hogy a játékosaink végig lelkiismeretesen dolgoztak azért, hogy bajnokok legyenek. Lehet, hogy sokaknak nem tetszik, merem állítani: ha megrendezik a meccseket, akkor is a Fatum-Nyíregyháza lett volna a bajnok. Szerencsétlen a helyzet, de nem tehetünk róla, és sajnálatunk mellett büszkék is vagyunk, mert tudjuk, mennyi mindent tettünk meg azért, hogy bajnoki címről beszélhessünk. Aki ismer minket, tisztában van ezzel. Arra akarok fókuszálni, ami megtörtént, és arra akarom felhívni a figyelmet, hogy fantasztikusak a lányaink, akik egyetlen vereséggel lehozták a bajnokságot, és nyertek egy kupát kérdőjel nélkül.

Mi emelte a mezőny fölé ezt a csapatot?

Nagyon jó egyéni teljesítmények is voltak a csapatban, de a kulcs az volt, hogy ezek a kimagasló egyéni teljesítmények csapatként mutatkoztak meg. Jól használták egymást a játékosok, jól kommunikáltak, sok esetben kristálytiszta szituációt alakítottak ki. Mondtam is nekik, ha egyénieskednek, akkor nem érhetnek el eredményt. Csapatként kell funkcionálni, ezt elhitték és tudták alkalmazni.

Említette a szezon során, hogy a szakmai stáb tanítja a játékosokat, de mindez fordítva is igaz. Mi az, amit Ön tanult az első teljes idényében?

Ők a karaktereikkel fejlesztettek minket. Megtanultunk különböző módon beszélni velük. Erre azért volt szükség, mert mindannyian különböző karakterek. Valakivel kicsit keményebben kellett, valakivel finomabban, a lényeg az volt, hogy megtaláljuk a motivációjukat, kit hogyan lehet ösztönözni. Így tudtunk csapatot kovácsolni. Ma már nem az az edző vagyok, aki augusztusban voltam. Általuk szereztem rutint, ráadásul kiélezett szituációban.

Játékosként háromszoros magyar és egyszeres román bajnoknak vallhatja magát. Ezt a bajnoki címet össze lehet hasonlítani a korábban szerzettekkel?

Ezt egy külön „polcra” helyezem, de annak is a legelejére. Talán ez van a legnagyobb hatással rám az összes közül. Nem tudtam, mire számíthatok, volt egy elképzelésem, abban hittem, azt vittem végig. Örülök neki, hogy ez a módszer és stílus eredményre vezetett. De most sem akarok megállni, szeretném ezt is továbbfejleszteni!


A fejlődés a közös pont

Németh Szabolcsot arra kértük, hogy néhány szóval értékelje a játékosai teljesítményét.

Ralitsa Vaszileva (4-es ütő): – Ez a második szezonja Nyíregyházán. Az elsőben kevés lehetőséget kapott, de a szezon végére egyre többet játszott, megmutatta, mire képes, ebben az idényben pedig egyértelműen alapemberré vált.

Inneh-Varga Elizabeth (feladó átló): – Sajnos nem sok lehetősége volt a pályán kamatoztatni a fejlődését, a magyarszabálynak ő volt az egyik áldozata. Lelkiismeretesen dolgozott, bármikor szüksége volt rá a csapatnak, mindig készen állt.

Genesis Francesco (feladó): – Betegséggel kezdte a szezont, ezért érkezett Sara, aki versenyhelyzetet teremtett a poszton. Ő is kevesebbszer lépett pályára, de amikor szükség volt rá, például Kaposváron, akkor fenomenálisan játszott.

Sina Fuchs (szélső ütő): – Elfogadta, hogy Ralitsa és Nikola támadásban előrébb volt, de megtaláltuk neki azt a pozíciót – a nyitásfogadás stabilizálását, a védekezés erősítését –, amiben igazán a csapat hasznára tudott lenni. Elfogadta a szerepét, nem problémázott, ha nem játszott.

Pintér Andrea (center): – Róla is csak nagybetűkkel tudok beszélni. Csúnya, fáradásos töréssel kezdte az idényt, a szezon első harmada ráment erre, nem tudott edzeni. Betartva a fokozatosság elvét hoztuk vissza, az akarat annyira előrevitte, hogy a bajnokság végére csúcsformában játszott.

Tóth Fruzsina és Tóth Dalma (liberók): – Korábban Fruzsi egyedül vitte a pozíciót, de most együtt kell őt említeni Dalmával. Az volt a tervünk, hogy Dalmát védekezésre használjuk, Fruzsit nyitásfogadásban. Szépen kiegészítették egymást, ketten együtt hoztak össze nagyon komoly játékerőt. A munkamoráljuk előtt is le a kalappal, mindig mentek előre, keményen dolgoztak.

Lacombe Zsófia (feladó átló): – Bár pozícióját tekintve támadójátékos, idővel elfogadta, hogy ha adott meccsen nem megy úgy a támadás, akkor máshol is a csapat hasznára tud lenni. Mindig nagy segítség volt, nagy pluszt adott a csapatnak, ez párosult a rutinjával. Nagyon harcos és kellemes jelenség volt ebben az évben, stabil szezont futott.

Sara Najdic (feladó): – Berobbant. Az érkezése után elkezdte irányítani a csapatot, hátára vette a társaságot, és nem adta ki a pozíciót a kezéből. Végig biztos első számú feladó, főnök volt a pályán.

Nikola Radosová (szélső ütő): – Megkérdőjelezhetetlen a fejlődése, de nem is feltétlen technikailag. A végére sikerült nagyon erős jellemet csinálni belőle, aki elhiszi, hogy mire képes, hogy ennyire a mezőny fölé tud nőni. Nőtt az önbizalma, a szezon végére szinte vezér lett belőle.

Neira Ortiz Ruiz (center): – A mezőny fölé nőtt magasságilag is. Komoly tekintély a hálónál, remekül játszott. Egész szezonban elégedett voltam vele. A kupadöntőn és a bajnoki elődöntőben is áthatolhatatlan volt. Pozitív személyiség, ilyen játékosokra van szükség.

Lászlop Alexandra (center): – Ebben a szezonban is bizonyította azt, amit tavaly, hogy bármikor lehet rá számítani. Tavaly is fontos meccseket nyertünk vele, idén Andi sérülése miatt ő kezdett, akkor is meccseket nyertünk. Ő is folyamatosan fejlődik, stabilabb lett a játéka.

Karla Klaric (4-es ütő): – Nem volt egyszerű helyzete, mert januárban érkezett egy olyan gépezetbe, amiben Nikola és Ralitsa dübörgött az egész bajnokságban. Azért jött, hogy stabilabb legyen a keret, ha bármi történne, legyen egy ilyen ütőcseréjük. A posztriválisai továbbra is nagyon jól játszottak, ezért kevesebb lehetőséget kapott, de rá is lehetett számítani.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában