Fidesz-SPS-törvény: megint vereséget szenvedett a kormány hatalmi önkénye

Elsőként az egészségbiztosítási pénztártörvény, majd a közigazgatási hivatalok átszervezéséről jogszabály vérzett el ebben a körben. A kérdés csupán az, hogy az agrárminiszter miért engedte megszavazni a törvényt, ha annak visszásságaira korábban többször is felhívták már a figyelmet - mondta csütörtökön újságíróknak Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő.

A Köztársasági Elnöki Hivatal szerda este közölte, hogy az államfő nem írta alá az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt, amelyet október 20-án szavazott meg az Országgyűlés. Sólyom László több ponton is aggályosnak találta a jogszabályt, ezért véleményezésre megküldte azt szerdán az Alkotmánybíróságnak.

A szakmában SPS-törvényként emlegetett jogszabály a közösségi agrártámogatás igénybe vételére jogosító önálló vagyoni értékű jogot ad a mezőgazdasági termelőknek. Ennek során jelentősebb támogatási jogosultságot kapnak azok a termelők, akik 2006-ban akár tulajdonosként, akár haszonbérlőként már kaptak támogatást. Az államfő szerint a támogatási jog önállósítása végeredményben csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek értékét, hiszen a támogatási jog a termelőt, és nem a tulajdonost illeti.

Az államfő úgy vélte, hogy ez önmagában nem szükségszerűen alkotmányellenes, de a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek.

A törvény ennek a követelménynek viszont nem felel meg, hiszen múltbeli időponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét, és az államfő szerint ez sérti a jogbiztonságot. Emellett aggályosnak találta a köztársasági elnök azt is, hogy a törvény hátrányosan érinti azokat a mezőgazdasági termelőket, akik 2006 után léptek piacra, vagy szereztek új termőterületet.

A fideszes Font Sándor csütörtökön arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény megszavazása után nem sokkal levelet írt az államfőnek az új jogszabállyal kapcsolatos aggályairól. A képviselő szerint a köztársasági elnök nagyrészt ugyanolyan kifogásokat fogalmazott meg, mint ő.

A politikus ezek között említette például azt, hogy a törvényben nem egy hosszabb időszakot és annak átlagát, hanem 2006-ot jelölték meg úgynevezett bázisévként - ennek alapján állapítanák meg az új rendszerben, hogy az adott országban mekkora volt a földhasználathoz és az állattartáshoz kapcsolódó támogatás, és mindez befolyásolná a későbbi támogatásokat.

Aki bennfentesként tudott a 2006-os megjelölésről, rengeteg földet vásárolt 2006-ban, mert felismerte, hogy ezzel a vagyoni jogot is megszerezheti. Emellett még azok járhatnak jól, akik 2006-ban használták saját földjüket, nem bérbe adták, mivel így a támogatással járó jog is az övéké.

Font Sándor úgy látja: valószínűleg, hogy az Alkotmánybíróság már nem dönt a törvényről január elsejéig, pedig az tervek szerint az új rendszer onnantól lépne életbe.