Törvény szabályozná a kormánytisztviselők és köztisztviselők kirúgását

Benyújtotta a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását a kormány, ezekben szabályoznák, hogy pontosan milyen indokkal lehet vagy pedig kell felmenteni az érintetteket. A változtatásra azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette a kormánytisztviselők és a köztisztviselők indoklás nélküli felmentésének lehetőségét. A javaslat szerint a munkáltató köteles megindokolni a felmentést és az okokat is bizonyítania kell.

A törvényjavaslat szövege szerint a kormánytisztviselői és köztisztviselői jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha létszámcsökkentést kell végrehajtani, megszűnik vagy feleslegessé válik az érintett munkaköre, illetve ha a nyugdíjasnak minősül. A jogviszonyt meg kell szüntetni abban az esetben, ha az érintettnek nem megfelelő a munkavégzése, egészségügyi okokból nem tudja ellátni feladatát, vezetőjének bizalmát veszti vagy pedig hivatalára méltatlanná válik. Ez utóbbit meg is magyarázza a javaslat. A szöveg szerint hivatalára az a kormánytisztviselő vagy köztisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít - akár munkájával összefüggésben, akár munkahelyén kívül - amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a közigazgatásba vetett hitet súlyosan rombolja. Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen azt, amely a pártatlanság, a befolyástól mentesség, a hivatásetikai normák sérelmét eredményezi.

A törvényjavaslat emellett a kormánytisztviselői jogviszony megszüntetésével szembeni belső jogorvoslat lehetőségét is megteremti az országos hatáskörrel rendelkező, úgynevezett Kormánytisztviselői Döntőbizottság jövő januári felállításával. A munkáltatói intézkedések megalapozottságának hatékony vizsgálata ugyanis sajátos szakértelmet, tapasztalatot, a közigazgatás belső viszonyainak, eljárásainak elmélyült ismertét igényli.

- Független Hírügynökség -