OGY - Elfogadta a Ház az új ügyészségi törvényt

Budapest, 2011. november 28., hétfő (MTI) - A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat - rögzíti az ügyészségről szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn este fogadott el az Országgyűlés. Eszerint megszűnnek és január 1-jétől az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak a katonai ügyészségek.A jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd - ugyanennyi igennel, 82 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett - fogadta el az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is. A változtatásokkal az ügyészi szervezetet irányító legfőbb ügyész - a közjogi méltóságokhoz hasonlóan - hivatalos és magánprogramjain is személyi védelemre lesz jogosult.

További újdonság, hogy tanácskozási joggal részt vehet a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - ülésein. Emellett a büntetőeljárási törvény nyári módosításának megfelelően kiemelt ügyekben eldöntheti, hogy az ügyész mely bíróságon emel vádat. Ezt az eljárás ésszerű időn belüli lefolytatása, illetve soron kívüli elbírálása érdekében teheti meg.

A legfőbb ügyészt egyébként kilenc évre kétharmados többséggel választja meg a parlament, s ha utódját nem sikerül időben megválasztani, mandátuma az eredményes választásig meghosszabbodik.

A sarkalatos törvény alapján az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten dolgoznak, utasítást nekik csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat. A legfőbb ügyész a nyomozást bármely nyomozó hatóságtól az ügyészség hatáskörébe vonhatja. A büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint a büntető ügyekben hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy jogorvoslatot nyújthat be a Kúriához, illetve jogegységi eljárást is kezdeményezhet. Emellett továbbra is indítványozza közvádas bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a mentelmi jog felfüggesztését.

A katonai ügyészek - e jogállásukat megtartva - 2012. január 1-jével betagozódnak az ügyészi szervezetbe, és a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek.

A törvény felsorolja ugyan az ügyészi szervezet szintjeit - Legfőbb Ügyészség, fellebbviteli főügyészségek, főügyészségek, járási ügyészségek -, a teljes szervezetrendszer meghatározását azonban a legfőbb ügyészre bízza.

Változás, hogy a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést ezután néhány kivétellel az ügyészek nem maguk végzik majd, hanem az e tevékenységre feljogosított szervezetekkel végeztetik el, az indoklás szerint ez ugyanis speciális felkészültséget, állományt és eszközöket igényel.

A jogszabály szerint ha törvény az ügyészt perindításra jogosítja, az eljárás közérdekűségét vélelmezni kell. Erre a többi között a nemzeti vagyon feletti rendelkezéssel, a közpénzek jogszerűtlen felhasználásával, a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adatokkal, a természet és a termőföld védelmével, magánszemélyek fogyasztói szerződéseinek megtámadásával és családi jogállás megváltoztatásával összefüggésben nyílhat lehetőség.

A törvényjavaslat indoklásában Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az ügyészség önálló alkotmányos szervezetként egyetlen más szervnek, így az Országgyűlésnek sincs alárendelve, s a legfőbb ügyész parlament felé fennálló felelőssége is csak a beszámolási és a válaszadási kötelezettségre terjed ki.

- MTI -