Pénzbüntetésre ítélték másodfokon a kereki Horthy-szobrot festékkel leöntő Dániel Pétert

Kaposvár, 2012. december 13., csütörtök (MTI) - Rongálás vétségében bűnösnek találta és jogerősen 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Kaposvári Törvényszék csütörtökön Dániel Péter ügyvédet, aki május 15-én éjjel festékkel leöntötte a Somogy megyei Kerekiben két nappal korábban felállított Horthy-szobrot.Első fokon megrovásban részesítette a bíróság Dániel Pétert.

A másodfokú bíróság ítéletében mellőzte az első fokon eljáró siófoki bíróság indoklásának azon részét, amelyben "társadalmilag hasznos figyelemfelhívásnak" minősítette a szoborrongálást.

Dániel Péter nem vett részt a tárgyaláson. Az ítélet kihirdetése után az MTI-nek telefonon azt mondta: nem fizeti ki a pénzbírságot, kérni fogja az összegnek megfelelő, 80 nap időtartamú fogházbüntetésre való átváltását. Közölte továbbá, hogy nemzetközi bírósághoz fordul a szerinte "politikailag befolyásolt" ítélet miatt.

A vörös festékkel leöntött, illetve ecsettel bekent szoborra az ügyvéd "tömeggyilkos", illetve "háborús bűnös" feliratokat akasztott. Tettével 100 499 forintos kárt okozott a sértettnek, a szobrot állíttató Kereki önkormányzatnak, amely nem igényelte a kár megtérítését, és saját költségén helyrehozatta a szobrot.

Dániel Péter az elsőfokú bíróságon a rongálást beismerte, de a bűnösségét nem. Arra hivatkozott, hogy a cselekmény politikai véleménynyilvánítás és jogos tiltakozás volt.

A Siófoki Városi Bíróság nem jogerősen bűnösnek mondta ki "a véleménynyilvánítás határait túllépő" Dániel Pétert, a legenyhébb büntetésként megrovásban részesítette, továbbá a per során felmerülő 121 600 forint megfizetésére kötelezte. Egyúttal kimondta azt is, hogy cselekedete "erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt".

Az elsőfokú ítélet indoklásában a bíró kifejtette, a vádlott a szoborrongálással annak a vélemények adott hangot, hogy Horthy személye nem méltó a szoboremelésre. Közölte, Horthy szerepének értékelése nem feladata a bíróságnak, de megállapítható, hogy közvetett módon, a kárpótlási törvényeken keresztül az állam elismerte történelmi felelősségét az 1939 és 1989 közötti korszak bűneiért. A kárpótlási törvényekkel elismert jogsértések közé tartozik az az időszak is, amikor Magyarország kormányzójaként Horthy Miklós mint legfőbb közjogi méltóság nem élt halasztó jellegű vétójogával, és aláírásával szentesítette a zsidótörvényeket.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, büntetőkollégiumának vezetője a szeptember 26-án született elsőfokú ítélethozatal után közölte: nem helyénvaló, ha egy bíró erkölcsileg pozitívnak minősít erőszakos cselekményt, például egy szoborrongálást. Továbbá a bíróságnak mindig ügyelnie kell arra, hogy kerülje a cselekmények történelmi vagy politikai értékelését.

Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtófelelős bírája korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a törvényszék elnöke a bírói jogállásról szóló törvény által biztosított határidőig, három hónapon belül, de a másodfokú ítélet megszületését megvárva dönt arról, indít-e eljárást a Horthy-szobor megrongálásáról szóló ítélet miatt. A törvényszék elnöke az első- és a másodfokú ítéletet egybevetve kívánja meghozni az állásfoglalását az ügyben arról, kezdeményez-e fegyelmi eljárást az első fokon ítéletet hozó Kovacsics Istvánnal, a siófoki bíróság elnökével szemben - tudatta.

A Kaposvári Törvényszék csütörtökön - szemben a vádlott és a védelem bűncselekmény hiányáért, valamint annak kimondásáért benyújtott fellebbezésével, hogy a cselekmény nem jelentett veszélyt a társadalomra - az ítélet súlyosbítását és pénzbírság kiszabását indítványozó ügyész fellebbezését tartotta megalapozottnak. Ez utóbbi figyelembevételével - az ügyész kérésének megfelelően - egyrészt mellőzte az elsőfokú ítélet indoklásában szereplő, Horthy Miklós történelmi szerepét értékelő részt, azzal, hogy ez nem tartozik a bíróság hatáskörébe, másrészt pénzbüntetést szabott ki a szentendrei ügyvédre.

Miként első fokon, ezúttal is nagy sajtóérdeklődés mellett hirdetett ítéletet a bíróság. A nyilvános tárgyaláson a média képviselői mellett jelen volt a szoborállítást kezdeményező Sas Attila (független), a kereki önkormányzat képviselő-testületének tagja, valamint Mészáros Imre, a Gój Motorosok elnöke.