KSH: a kormányzati szektor 2012-es hiánya a GDP 2 százaléka

Budapest, 2013. március 29., péntek (MTI) - A kormányzati szektor hiánya 2012-ben a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 567 milliárd forint volt, a GDP 2 százaléka - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A KSH honlapján olvasható közlemény szerint az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.

A kormányzati szektor adóssága – az MNB adatai alapján – 2012 végén 22 381 milliárd forint volt, a GDP 79,2 százaléka - áll a közleményben.

Az uniónak megküldött jelentés szerint a központi kormányzat 771,2 milliárd forint hiánnyal, a helyi önkormányzatok 207,6 milliárd forint többlettel, míg a társadalombiztosítási alapok 3,2 milliárd forint hiánnyal zárták az előző évet.

A kormányzati szektor konszolidált bruttó adósságából 17 280 milliárd forintot tett ki a részvények és a pénzügyi derivatívák kivételével számított értékpapír-állomány, 33 milliárd forintot a készpénz- és betétállomány, míg a hitelállomány 5067 milliárd forintot. A hitelállományon belül a hosszú lejáratú hitelek 4956 milliárd forintot tettek ki, a rövidek 111 milliárd forintot. Az értékpapírok esetében a hosszú lejáratúak értéke 14 667 milliárd forintot, a rövideké 2 613 milliárd forint volt.

A központi kormányzat alszektor 771,2 milliárd forintos nettó hitelfelvételéből 629,4 milliárd forintot tett ki a központi költségvetés hivatalos hiánya, a kifizetett és felhalmozott kamatok különbözete 31,1 milliárd forinttal rontotta az egyenleget. A jelentésben nem részletezett egyéb követelések és tartozások összesen 204,8 milliárd forinttal növelték a hiányt, míg az egyéb központi kormányzatba tartozó egységek 169,8 milliárd forinttal javították.

A 169,8 milliárd forintos pozitív komponensben 123,0 milliárd forint többletet adtak az elkülönített állami pénzalapok, illetve a költségvetési alapok, 71,0 milliárd forintot a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alap, míg 4,1 milliárd forint pluszt hoztak a központi kormányzatba sorolt nonprofit intézmények. 28,3 milliárd forinttal rontották ugyanakkor ezt a komponenst a központi kormányzatba sorolt vállalatok.

A központi kormányzat alszektor egyenlegében az egyéb korrekciók tételsoron 76,1 milliárd forintos hiány keletkezett, elsősorban a társadalombiztosítási alapokkal szembeni, 83,7 milliárd forintos követelés elengedése, illetve a végtörlesztésből eredő 54,9 milliárd forintos kormányzati veszteség miatt. Tovább rontotta ezt a sort az áfa elszámolhatóságával kapcsolatos európai bírósági ítélet nyomán az EU-s bevételek 21,6 milliárd forintos csökkentése. Jelentősen, 101,1 milliárd forinttal javította a sort ugyanakkor a végtörlesztéshez kapcsolódó imputált áfabevétel.

A helyi önkormányzatok 207,6 milliárd forintos többletéből 124,3 milliárd forintot tett ki a helyi önkormányzatok hivatalos egyenlege.

A társadalombiztosítási alapok 3,2 milliárd forintos hiányában a tb-alapok hivatalos egyenlege 117,6 milliárd forintot tett ki, amelyet javított a központi kormányzatnál hiányként elszámolt, a tb-alapokkal szembeni 83,7 milliárd forintos követelés elengedése. Egyéb követelések 30,1 milliárd forinttal javították az egyenleget.

A jelentés szerint a kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága 309,7 milliárd forinttal csökkent. Az 566,7 milliárd forintos államháztartási hitelfelvételt ellentételezte a pénzügyi eszközök konszolidált, nettó 328,2 milliárd forintos értékesítése, továbbá az 539,0 milliárd forintot kitevő korrekciók.

A korrekciókon belül a legnagyobb, 687,1 milliárd forintos - az adósság csökkenésének irányába ható - tétel a devizában fennálló adósság leértékelődése volt.

- MTI -