Magyarország

2013.03.20. 09:15

Washingtoni meghallgatás - Szájer: nem lehet kettős mérce az európai intézmények szabályainak betartásában

Washington, 2013. március 19., kedd (MTI) - Magyarország betartja az európai intézmények szabályait, és ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce - jelentette ki kedden Washingtonban Szájer József magyar néppárti EP-képviselő az amerikai Helsinki Bizottság hétfői, A demokrácia röppályája - amiért Magyarország számít című meghallgatásán.

Washington, 2013. március 19., kedd (MTI) - Magyarország betartja az európai intézmények szabályait, és ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce - jelentette ki kedden Washingtonban Szájer József magyar néppárti EP-képviselő az amerikai Helsinki Bizottság hétfői, A demokrácia röppályája - amiért Magyarország számít című meghallgatásán.

A fideszes politikus elmondta: Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra. Emlékeztetett arra, hogy Martonyi János külügyminiszter felkérte az Európa Tanács Velencei Bizottságát, nyilvánítson véleményt az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban.

"Mély meggyőződésem, hogy a konstruktív párbeszéddel gazdagíthatjuk egymás alkotmányos tapasztalatát, és ezáltal elkerülhetjük az alaptalan vádaskodásokat és a félreértésekből adódó nézeteltéréseket" - hangoztatta a politikus, aki az alaptörvény szövegező bizottságának elnöke volt.

Szájer József, miután kitért az ezeréves magyar alkotmányozási hagyományokra és ismertette az alaptörvény elfogadásának indokait, hangsúlyozta, hogy a múlt héten elfogadott negyedik alkotmánymódosítás "az Alkotmánybíróság kérésére, nem pedig annak ellenében született meg, ahogy azt annak egyes bírálói félrevezetően állítják".

A politikus rámutatott arra, hogy a módosítás rendelkezéseinek 95 százalékát az alkotmány a hatályba lépése óta tartalmazta, az átmeneti rendelkezésekben, de azoknak egy részét az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

"A bíróságnak a német belefoglalási kötelezettség alkotmányos doktrínán alapuló álláspontja az, hogy egyetlen egységes jogszabálynak kell lennie, ezért az, amit tennünk kellett alapvetően egy tisztán technikai copy-paste gyakorlat volt, hogy az átmeneti rendelkezéseket belefoglaljuk a törzsszövegbe" - mutatott rá Szájer József.

A politikus hangsúlyozta, hogy a negyedik alkotmánymódosítás nemhogy nem szűkíti az Alkotmánybíróság hatáskörét, hanem ennek épp az ellenkezője igaz. Az nem foszthatja meg a testületet egy olyan jogkörtől, amellyel fennállásának két évtizede során sohasem rendelkezett.

"Az én meghatározásom szerint a hatalmi ágak szétválasztására az, hogy a bíróság értelmezi, de nem alkotja az alkotmány szövegét" - mondta Szájer József, hangoztatva, hogy az alkotmánymódosítás kibővítette a bíróság jogait, kimondottan feljogosítva azt az alkotmánymódosítás folyamatának ellenőrzésére.

A politikus szerint az alkotmánymódosítás egyúttal átláthatóbbá teszi az Alkotmánybíróság működését, és lehetővé teszi az érintett felek számára az eljáráshoz való jobb hozzáférést.

Szájer József kitért arra, hogy az alaptörvény nem korlátozza, hanem szavatolja a vallásszabadságot és a vallásgyakorlás jogát, és az egyetlen jogkör, amellyel az Országgyűlés ezzel kapcsolatban rendelkezik, az az, hogy törvényben meghatározott ismérvek alapján mely vallási közösséget részesítse abban a pótlólagos jogban, hogy támogatásban részesüljön az adófizetők pénzéből.

Szájer József hangozatta, hogy az antiszemitizmus és a rasszizmus megnyilvánulásainak aggodalmat kell kelteniük minden demokratában. Mint mondta: noha a jelenség nem újkeletű és egész Európában elterjedt, ami alól Magyarország sem kivétel, "ezen incidensek mindegyike kivétel nélkül sajnálatos és nagyobb eltökéltségre hív fel a kiküszöbölésük érdekében".

"Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentnek megerősítette, hogy a kormánynak minden állampolgárt egyformán meg kell védenie, beleértve a kisebbségekhez tartozókat is" - mondta

Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlament egyetlen roma képviselője a Fidesz listáján megválasztott Járóka Lívia, és hogy az EU éppen a magyar elnökség idején fogadta el első romastratégiáját.

Emlékeztetett rá, hogy éppen az Orbán-kormány volt az, amely megalapította a Holokauszt Emlékközpontot, az iskolákban bevezette a Holokauszt Emléknapot, megemlékezett Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulójáról és Áder János köztársasági elnök a knesszetben ismerte el a vészkorszakban való magyar felelősséget.

Szájer József a Helsinki Bizottsághoz írásban benyújtott tanúságtételében a magyar médiaszabályozást a kormányt a magyar szabad sajtóban naponta érő bírálatok száma alapján "igazi sikertörténetnek" minősítette, és kijelentette: egyetlen olyan esetről sincs tudomása, hogy a jelenlegi kormány három éve alatt cenzúráztak vagy újságírókat zaklattak volna. Megfogalmazása szerint a médiatörvény valódi célja "az internet korához való alkalmazkodás, valamint a közmédiának az adófizetők általi finanszírozásának áramvonalasítása volt".

A meghallgatáson Szájer József mellett tanúként megszólalt még Brent Hartley, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekben illetékes helyettes államtitkára, Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora, Sylvanna Habdank-Kolaczkowska, a Freedom House és Paul A. Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának képviseletében.

- MTI - 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!