Trócsányi: az alaptörvény kifejezi a nemzet akaratát

Szeged - Az alaptörvény a nemzet akaratát fejezi ki, az emberek életét meghatározó, érvényesítendő elveket fogalmazza meg - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter csütörtökön Szegeden.

A múlt értékeinek megbecsülése, a jelen értékeinek tiszteletben tartása és a jövő iránti elkötelezettség esetén lehet arról beszélni, hogy az alaptörvény be tudja tölteni rendeltetését - mondta a politikus a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) A történeti Alkotmánytól az alaptörvényig címmel rendezett konferencián.

Öt év nem hosszú idő, de lehetőséget ad annak számba vételére, "meddig jutottunk, tanuljunk a vitákból, a kérdésekre közösen keressünk választ, elemezzük és értékeljük az alaptörvény rendelkezéseit, vizsgáljuk a gyakorlatot és tanuljunk az Alkotmánybíróság alkotmányt értelmező, védelmező esetjogából" - közölte az SZTE-n is oktató professzor.

Az egyetemi tanár előadásában példákat említve fejtette ki, miként jelennek meg a gyakorlatban az alaptörvényben foglalt alkotmányos értékek és elvek. A nemzet megtartásáért és erősítéséért tett konkrét lépések között említette a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogának biztosítását vagy a kolozsvári Sapientia egyetem, illetve a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola létrehozását és anyagi támogatását.

Trócsányi László kitért Magyarország és az Európai Unió közjogi viszonyára is. Úgy fogalmazott, a magyar alaptörvény "lezártnak vélt, európai konszenzust nem élvező kérdéseket, értékvitákat nyitott újra", kezdetektől hazai és külföldi bírálatok tárgya volt. A vita rámutatott a többségi és a részvételi demokrácia közötti ellentmondásokra, illetve a tagállami alkotmányos identitás és az egységesülő uniós elvárások közötti feszültségekre - tette hozzá.

Az igazságügyi tárca vezetője hangsúlyozta, a nemzetállam "közjogi intimszférájához" tartozik az alkotmányos identitás, amelyet az Európai Unió szerződése is védelemben részesít. A jogrendszer e "kemény belső magjához" az integráció számára nem engednek hozzáférést a tagállamok. Ugyanakkor a hivatkozás a nemzeti alkotmányos identitásra nem lehet indok az európai államok közös alkotmányos hagyományaiból következő jogállami és alapjogi értékek megsértésére - mondta Trócsányi László.

- MTI -