Magyarország

2019.03.06. 11:04

A hús elhagyása önmagában nem böjt

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.

A negyvennapos böjt a IV. századra vált álta­lánossá a keresztény világban. A vasárnapokat az ­egyház nem tekinti böjti napnak, így a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében.

A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Mára az egyház enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek lehetőleg csak egyszer étkezzenek és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet (hazánkban ez a szabály abban a formában honosodott meg, hogy csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk). E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

Tilos az esküvő, a házasélet

A görögkatolikus egyházban hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik a nagyböjti időszak. Kanyó Árpád atya a Nyíregyházi Egyházmegye hivatalos oldalán leírja, hogy a nagyböjtben, a bűnbánat és megbocsátás „szűk útján” a következő böjti fegyelem van érvényben: kezdetének a Vajhagyó vasárnap esti istentiszteletének, a Megbocsátás vecsernyéjének a kezdő áldása számít. Az első, úgynevezett Tiszta héten szigorú böjt van előírva, tartózkodni kell a bor és az olaj fogyasztásától is. A nagyböjt többi napján csak hétvégén fogyasztható bor és olaj, ezt azonban csak az erős szervezettel rendelkező emberek gyakorolják.

A nagyböjt Lázár szombatjának kezdetén ér véget, ez a negyvenedik nap, a nagyhét már önálló időszakot alkot. Virágvasárnap megengedett a hal, a bor és az olaj fogyasztása. A nagyhéten minden egyes nap szigorú böjt. A nagyszombat a legszigorúbb nap, ekkor az éjféli feltámadási liturgiáig mindenféle ételtől tartózkodni kellene. Sőt, egy másik megközelítés szerint az utolsó étkezésnek nagycsütörtök este kell megtörténnie (eszerint ekkor a liszt, a bor és az olaj megengedett), s onnantól csak a szombati Bazil-liturgia végén lehetséges egy kis bor és gyümölcs fogyasztása, erőt adván az ünneplés további fontos szertartásaihoz.

A nagyböjti időszak egyik jellegzetessége, hogy a keleti egyház felfogásában tilos az esküvő, annak örömteli jellege miatt, s ez más zajos mulatságokra is vonatkozik – jegyzi meg Kanyó Árpád.

Szenvedély, szeretet, önátadás

Fontos rámutatni arra is, hogy a tartózkodás a húsételtől önmagában nem tekinthető böjtnek. Egyszerűen a hús fogyasztása az ókori és a középkori ember számára sokszor ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis a lemondás az adott kultúrában valóban a bánat és az önmegtagadás alkalmas kifejezőeszközének bizonyult. E gondolatot tovább folytatva, kiegészítve azzal, hogy az ószövetségi gyakorlatban az egyéni bánatnak is számos formája lehetett, kérdésként áll a külső böjt gyakorlata a modern ember előtt, azaz: mi az az érték, szokás az életemben, amihez általában ragaszkodom és az Isten előtti meghajlás jeleként szívesen lemondanék róla? Ez nagyböjtben nemcsak a hústól, hanem a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnesstől tartózkodás is lehet, hozzáfűzve azt, hogy nagyobb figyelmet fordítunk embertársaink szükségleteire is.

Jézus tanítása szerint a böjt Isten iránti szenvedély, szeretet és mélyebb önátadás. A lemondásnak önmagában nézve kevés értelme van, ­célját csak akkor éri el, ha pozitív tartalmat hordoz: a cél nem a kevesebb súly vagy az egészségesebb test, hanem amolyan negyvennapos lelki méregtelenítés, melynek végén Istenhez kerülök közelebb.

KM

Ezek is érdekelhetik