Feketén dolgoztattak: lebuktak

Nyíregyháza - Az adóhatóság a szigorú ellenőrzésektől a feketefoglalkoztatás csökkenését várja.

Közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók listáját. A júniusi összesítésben 4659 gazdasági társaság és magánszemély adatai olvashatóak, akad köztük olyan, akié többször is. A hivatal az adózók nevén kívül közzéteszi a cégek székhelyét (magánszemélyeknél a lakcímüket), az adószámukat és azt, hogy mikor történt a jogsértés. Ha az adóhatóság határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, az adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján tették közzé.

Nyíregyháza a „legfeketébb”

Nem sajnáltuk az időt, és átböngésztük a listát, amelyen 291 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei céget és magánszemélyt találtunk. A legtöbben, 72-en Nyíregyházát képviselik, a megyeszékhely mögött Újfehértó következik 14 névvel, majd jön Kisvárda (10), Nyírbátor és Tiszavasvári (8–8 cég és magánszemély). Mátészalkai és fehérgyarmati adatokkal 7–7 alkalommal találkoztunk, nagyhalásziakkal hatszor, vajaiakkal pedig ötször. Nyírcsaholy úgy szerepel négyszer az összesítésben, hogy ugyanazt a céget háromszor is feltüntették.

Magyar Norbert: Gyakori volt, hogy az alkalmazottakat nem jelentették be.

A társaságok elnevezéséből sok esetben következtethetünk a tevékenységükre, így azt láthatjuk, hogy a feketén foglalkoztató megyei cégek között vannak sütőipariak, szállítmányozással, fuvarozással, vagyonvédelemmel foglalkozók, műkörmösök, látványpékségek, de építőipari cégek, sőt, egyház is.

„Hibát követtünk el”

Egy – a listán szereplő, korábban víz-, szennyvíz- és közművezeték építéssel foglalkozó – nyíregyházi vállalat vezetője elárulta lapunknak: cégüket jogosan érte büntetés, ami ellen nem is tiltakoztak.

– Beleestünk abba a hibába, amibe véleményem szerint még sokan a feketelistáról. Egy fiatalabb munkatársunk a tudtomon kívül felvett öt dolgozót, azonban a papírjaik a munkakezdésig nem készültek el, ennek ellenére munkába álltak. Egyikük ráadásul munkanélküli segélyben részesült, ami mellett nem dolgozhatott volna. Ezt természetesen nem tudtuk, mivel az illető eltitkolta. Ezek után kénytelenek voltunk vállalni a súlyos pénzbüntetést és a szankciókat. Cégünk ettől még nem ment csődbe, de a profilja megváltozott, ma már más területen tevékenykedünk, immár nyitott szemekkel – fogalmazott a cégvezető.

Melyik ujjamat harapjam?

– Ha mindent legálisan csinál az ember, lehúzhatja a rolót, mert a becsületességgel fordítottan arányosan alakul a nyereséged. Szóval melyik ujjamat harapjam? Azt mondom, jogszabálykövetőnek kell lennie a vállalkozóknak, különben felfigyel rájuk az adóhatóság, és folyton retteghetnek a hatósági ellenőrzéstől, ugyanakkor ne legyünk önmagunk ellenségei, használjuk ki a kiskapukat, ha már egyszer nyitva állnak – mondta egy vendéglátós.

Akár egymillió forint is lehet a bírság

– A NAV a feketemunka szempontjából továbbra is kockázatos építőipar mellett nagy hangsúlyt helyez az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, az éttermi mozgó vendéglátás, valamint az italszolgáltatás területén tevékenykedő és az éjszaka működő szolgáltatókra is.

Ezeken a területeken korábban is gyakori volt, hogy az alkalmazottakat nem jelentették be munkáltatóik – tájékoztatta lapunkat Magyar Norbert, a NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság sajtóreferense.

– A NAV a foglalkoztatók gyakoribb ellenőrzésével a szabályos foglalkoztatás bővülését szeretné ösztönözni. A gyakori ellenőrzések célja a költségvetési bevételek növelése mellett a megelőzés. Minél nagyobb valószínűséggel számíthatnak a foglalkoztatók ellenőrzésre, annál kevésbé vállalják az adóelkerülés kockázatát. Ennek hatására csökkennek az adózatlan jövedelmek, és nő és a gazdaság versenyképessége. Dolgozónként akár egymillió forint bírságot is fizetniük kell azoknak a munkáltatóknak, akik bejelentés nélkül foglalkoztattak embereket – tette hozzá a sajtóreferens.

KM