Frakcióvezetők az idei költségvetésről

Nyíregyháza - A nyíregyházi képviselő-testület frakcióvezetőit a csütörtöki közgyűlés egy napirendi pontjáról - a megyeszékhely idei költségvetéséről - kérdeztük.

Dr. Adorján Gusztáv (Fidesz)

A stabilitás és a növekedés költségvetését terjesztjük a közgyűlés elé. Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy a város szociális ellátórendszerében minden ellátástípust megtartottunk, az intézményrendszer fenntartásán túl pedig a nem kötelezően ellátandó feladatok finanszírozása is biztosított. Csupán erre a területre félmilliárd forintot tudunk fordítani a város saját bevételeiből.

Kiemelten fontos, hogy tovább tudjuk folytatni az út- és járdaépítési programunkat, a külterületek felzárkóztatását és a bölcsődék, óvodák, iskolák, rendelők felújítását.

Ha a számok mögé nézünk, egy stabilan és kiszámíthatóan gazdálkodó, folyamatosan növekvő, lakóiról gondoskodó város képe tárul elénk. Meg kell említenem, hogy a Sóstó-kötvény jelentette terhek visszaköszönnek az idei költségvetésben. Sajnos a múltban elkövetett hibákért még a mai napig fizetnünk kell. Csak ez a tétel 2,6 milliárd forintot jelentett volna idén. Ennek visszafizetéséhez 1 milliárd forintos segítséget kaptunk az államtól azonban a fennmaradó 1,6 milliárd az idei költségvetést terheli. Nyilvánvaló, hogy ha ez a kötelezettség nem jelentkezett volna, akkor például még több út, járda épülhetett volna.

A költségvetés legfontosabb ismérve, hogy az idén már második alkalommal készül működési hiány nélkül, azaz elmondhatjuk, hogy végérvényesen megállítottuk az eladósodást és növekvő pályára állítottuk Nyíregyházát.

Az összbüdzsé 28 milliárd forint, ebből több mint 10 milliárdot felhalmozásra tudunk fordítani – ez is azt jelzi, hogy fegyelmezett, szigorú gazdálkodás mellett a fejlesztések tovább folytatódnak Nyíregyházán.

Nagy László (MSZP)

Nyíregyháza költségvetése kényszerpályán van. Közel 10 milliárd forinttal kevesebb a főösszege a tavalyihoz képest, amely egyértelmű következménye a fideszes kormányzat őrült módon végrehajtott centralizációjának.

A megyei önkormányzatok után a helyi önkormányzatok kiüresítése zajlik, s lassan már csak arról dönthetünk, hogy hol szedjük össze a szemetet a városban. Jelzi mindezt, hogy városfejlesztési kiadásaink harmadára, azaz a tavalyi 17-ről 6 milliárd forintra csökkennek.

A választási sikerek reményében egybecsúsztatott fejlesztések furcsa pályát rajzolnak Nyíregyháza életében is. Valószínű, hogy újabb 3 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy érzékelhető fejlődést tapasztaljanak a városlakók.

Ebben az évben a kormány a szociális rendszer átalakításával az önkormányzatok költségvetését is csökkentette, feladatkörét és a megszűnő támogatások pótlására bevezetett új szociális segélyezési formát az önkormányzatokra bízza. Megszűnik a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a méltányossági közgyógyellátás, a méltányossági ápolási díj, az önkormányzati segély és szeptember elsejétől az óvodáztatási támogatás.

Módosító javaslataink az itt élők, a nyíregyháziak érdekeit szolgálják. Ezek nagyságrendje aprópénz a város költségvetésében. Illúzióink nincsenek ezek befogadásáról, mégis bízunk a Periféria Egyesület, a Rés Alapítvány, egy ingyenes védőoltás, új jelzőkészülékek vásárlása az idősek számára, a polgárőr szervezetek, új szociális bérlakások kialakítása, Benczúr téri futókör és egy iskolai sportudvar fejlesztésének támogatásában.

Béres Csaba (Jobbik)

A Nyíregyháza idei évére vonatkozó költségvetés tervezetéből egyértelműen kirajzolódik, hogy a megalkotására szignifikáns módon hatottak a kormány által bevezetett megszorítások és a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. által korábban felhalmozott banki hitel törlesztése.

Az összegzett számok képesek a bűvöletre, de ha szegmensenként megnézzük, jó pár olyan elemet találunk a tételek között, melyeket a 2014-es évre vonatkozóan irányoztak elő, de nem, vagy csak részlegesen valósultak meg. Erre amolyan csúsztatásként lehet tekinteni: csúsztatják évről-évre a költségvetésben szereplő egyes beruházások megvalósítását. Mérleget akkor fogunk tudni vonni, ha az idei évre vonatkozó előirányzatokat összehasonlítjuk majd az ebben az esztendőben megvalósuló beruházásokkal. Mindazok ellenére, hogy a tervezet célként tűzte ki a fejlődés-orientált működést és az eddig megszokott színvonal megtartatását – ami természetesen pozitívum –, meglátásom szerint a már fentebb említett kormányzati megszorítások, azon belül is az idei évre vonatkozó szociális ellátások átstrukturálása, többletkiadást eredményez az önkormányzat számára.

Ennek ellenére örömmel konstatáltam, hogy az önkormányzat megtartja mindazon eddig elérhető szociális pénzbeli és természetbeni ellátását, némi változtatással, amit a lakosok korábban is igénybe vehettek. Azt viszont, hogy a költségvetési hiányt banki hitel felvételével korrigálja a város, nem tartom elfogadhatónak.

A tervezet nagy hiányosságának vélem, hogy nem tartalmaz valós, gazdaságilag mérhető munkahelyteremtő beruházást, vagy annak elősegítésére vonatkozó kitételt, mellyel a fiatalfelnőtt generáció migrációs potenciálját csökkenthetnénk városunkban.