Módosított génállomány

Nyíregyháza - Dr. Vágvölgyi Sándor főiskolai tanár szerint számos intő jel figyelmeztet a hatásvizsgálatok szükségességére.

A magyar kormány elkötelezett a GMO-mentesség és azon tagállami szuverenitás mellett, miszerint minden uniós ország dönthessen szabadon arról, hogy akar-e genetikailag módosított növényeket termeszteni vagy sem.

Génmódosított élőlények

De mi is az a GMO, illetve mik azok a GMO-s növények? A kérdések megválaszolásában dr. Vágvölgyi Sándor, a Nyíregyházi Főiskola Agrártudományi Tanszékének vezetője segített lapunknak.

– Az első génmódosított (GM, GMO, transzgenikus) élőlények laboratóriumi előállítása több mint három évtizeddel ezelőtt történt és akkor igazi szenzációnak számított a tudomány világában. A köztermesztésben húsz évvel ezelőtt jelentek meg azok a GMO fajták, amelyek a génmódosítás eredményeképpen kórokozókkal, rovarkártevőkkel szemben rezisztensek voltak. A GMO fajták vetésterülete rendkívül dinamikusan növekedett és napjainkra megközelíti a kétszáz millió hektárt a világon – tájékoztatta lapunkat dr. Vágvölgyi Sándor.

– Legnagyobb területen a szója, kukorica, gyapot és repce fajok GMO fajtáit termesztik. A genetikai módosítás lényege az, hogy olyan gént építenek be egy adott fajtába, mely genetikai (evolúciós) távolság miatt természetes úton, vagy hagyományos nemesítési módszerrel soha nem kerülhetne oda. A módszer lehetőséget ad mesterséges génekkel történő transzformálásra is, ami önmagában véve is elgondolkodtató. A genetikai módosítással létrehozott fajták felhasználási lehetősége igen széleskörű és igazán nagy perspektívája a humán gyógyászatban van.

A szakember példaként megemlítette , hogy a cukorbetegek számára életfontosságú inzulint már évtizedek óta genetikailag módosított mikroorganizmusokkal termelik.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország február 3-i számában.