Járvány

2020.04.09. 23:10

Szükség esetén hosszú távú intézkedések is életbe léphetnek

A kormány hosszú távú intézkedéseket is kidolgozhat a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére, ha ezt a veszélyhelyzet kimenetele szükségessé tenné – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az Országgyűlés gazdasági bizottságának csütörtöki ülésén.

György László fejlesztéseket és képzések elvégzését javasolta a vállalkozóknak. A felszabaduló idejükben a cégek javíthatják a hatékonyságukat, értékelhetik a helyzetüket, így a válság elmúltával nagyobb hozzáadott értéket állíthatnak elő, mint előtte – tette hozzá.

Az Orbán-terv gazdaságvédelmi intézkedései közül elsőként emelte ki a munkahelyvédelmi bértámogatást, amely 220 milliárd forintot biztosít a kieső nettó munkabér pótlására. A kutatási és innovációs munkakörben dolgozók tudására az országnak szüksége van, így őket a válság idején is itthon kell tartani – indokolta a bértámogatásukat az államtitkár. György László tájékoztatása szerint a vállalati információs honlapot az első két napban 13 ezer vállalkozás kereste föl. Ismertette azt is, hogy

az állástalanná válók május elejétől vehetnek részt online képzéseken, majd vizsgát tesznek, és ezt követően a képzőkkel egyeztetve folytathatják a tanulmányaikat.

A képzések figyelembe veszik a munkaerőpiac igényeit, így ezek megfogalmazása szerint kitörési lehetőséget jelentenek az álláskeresők számára.

Értékelése szerint a válság megmutatta, hogy a bajban minden ország elsősorban magára számíthat. Meg kell tehát őrizni, illetve mielőbb fel kell építeni a legszükségesebb kapacitásokat és a létfontosságú infrastruktúrákat, hiszen ezekre válsághelyzetben nagy szükség lehet – mutatott rá.

Példaként említette ehhez kapcsolódva a Mátrai Erőmű és a hozzá tartozó lignitvagyon állami tulajdonba vételét, valamint azt, hogy Magyarország pár hét alatt önellátóvá tudott válni fertőtlenítőszerekből. A bizottsági tagok és az ülésen felszólaló képviselők kérdéseire válaszolva György László hangsúlyozta, hogy a térség államai közül Magyarország volt az első, ahol a kormány egyeztetett a szakmai kamarákkal és a munkavállalói érdekképviseletekkel a tervezett intézkedésekről. Jelezte, hogy

a bértámogatásra minden vállalkozás pályázhat, míg a munkahelymegtartást és hatékonyságnövelést támogató 150 milliárd forintra csak a mikro-, kis- és közepes vállalkozások.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára az ülésen megjegyezte, hogy az ellenzék nem kérheti számon az intézkedések gyorsaságát, hiszen épp ők akadályozták a kormányzati fellépést. Szerinte a program nem a baloldali válságkezelés gyakorlatát folytatja, hanem munkahelyvédelemmel és vállalati fejlesztésekkel akarja a járvány hatásait enyhíteni. Segély helyett megélhetést kell adni azoknak, akik elvesztették az állásukat – szögezte le.

Kifogásolta, hogy a járvány elleni védekezésre Brüsszelből „egy fillér plusz” nem érkezett, és úgy látja, hogy az EU nem képes és láthatólag nem is akarja kezelni a helyzetet.

Ezek is érdekelhetik