Álmok egy nagy világversenyről

Az év labdarúgójának, a nyíregyházi Rudolf Gergelynek minden vágya, hogy ott legyen egy Eb-n vagy vb-n.Nyíregyházi lett az esztendő legjobb magyar labdarúgója. A megfejtést nem a Spartacus soraiban kell keresni, hanem egy olyan játékos személyében, aki bár felnőtt szinten nem sportolt a szülőhelyén, de mindenkor nyíregyházinak vallja magát. Rudolf Gergelyt Athénban értük utol azok után, hogy sérüléséből visszatérve a hétvégén már szerepelt a Panathinaikosz színeiben, és hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség nyilvánosságra hozta a hírt.

– Mindig arra törekszem, hogy a csapatom minél jobban szerepeljen, és örülök neki, hogy a jelek szerint a szakemberek is így látják – mondta a 23-szoros válogatott csatár. – Nagyon örültem, amikor meghallottam, hogy az év labdarúgója lettem otthon, minden bizonnyal a válogatottbeli szereplésemmel vívtam ki magamnak ezt a címet, a nemzeti színekben tényleg jól ment a játék, sikerült fontos gólokat is szereznem. Egy dolog bánt, mégpedig az, hogy nem tudtunk kijutni az Európa-bajnokságra. Ami pedig a klubjaimban nyújtott teljesítményemet illeti, a Bari színeiben sem ment rosszul a játék, talán csak a gólokkal maradtam adós. A gólok majd most fognak jönni. Sajnálom, hogy közbejött ez a sérülés, mert igazán jó formában voltam, de azon vagyok, hogy mielőbb hasonlítsak az őszi énemre.

A gólok most fognak jönni!

A görög bajnokik mellett válogatott szinten februárban, a bolgárok elleni győri mérkőzésen bizonyíthatja majd a támadó, hogy érdemes a mostani elismerésre.

– Már nagyon várom azt a meccset, mert régen játszottam a válogatottban, és alig várom az alkalmakat, hogy magamra húzzama címeres mezt – folytatta Rudolf Gergely. – Nem üres szólam, ebbe a válogatottba mindig szívesen jövök, ha csak egy edzésre vagy egy közös ebédre kell hazamenni, én akkor is boldogan repülök. Remek a közösség és a hangulat, ebben a csapatban pályán belül és kívül is kiválóan érzem magam.

Ha már ennyire fontos a válogatott (miért is ne lenne az?), akkor a 26 esztendős futballistának biztosan vannak arra vonatkozó álmai, hogy hányszor akarja magára húzni a címeres mezt.

– Nyilván minél több válogatottságot szeretnék megélni, de hiába vagy százszáros válogatott, ha egyszer sem jutottál ki egy világversenyre – vágta rá a futballista. – Meg akarom tapasztalni, hogy milyen érzés egy világ- vagy Európa-bajnokságon résztvenni. Gyerekként minden ilyen világversenyt követtem, de sajnos egyszer sem adatott meg nekem, hogy a magyar csapatnak egy ilyen eseményen szurkolhassak. Rengeteg szurkolót meg tudnánk örvendeztetni, ha sikerülni kijutni a brazíliai világbajnokságra, márcsak ezért is keményen fogunk dolgozni.

- Bodnár Tibor -