A vidéki ember szívéhez közel áll a helyben előállított termék

Hetven önkormányzat kínálta portékáit az idei vármegyei Közfoglalkoztatási Kiállítás és Vásáron.

Kanalas Ottilia

Fotó: Sipeki Péter

Újra megtelt Nyíregyháza belvárosa. Standok, ízek, finom illatok és zene hangja töltötte be a Kossuth teret, ezúttal a hatodik Közfoglalkoztatási Kiállítás és Vásárnak adott otthont a vármegye székhelye, ahová jó szívvel és megannyi értékes portékával érkeztek kora reggel a szabolcsi, szatmári és beregi városok, falvak, hogy ismét megmutassák milyen értéket teremtenek a Járási Startmunka mintaprogramban.

Közfoglalkoztatási kiállítás

Fotók: Sipeki Péter

A 70 standnál a kiállító települések foglaltak helyet, jobban mondva mutatták be és kínálták termékeiket, a közfoglalkoztatási programban megtermelt és feldolgozott gyümölcsöket, zöldségeket, ízlésesen varrt textíliákat, vagy bepillantást engedtek abba, hogyan szőttek hajdanán.

A delegációk vezetői maguk a polgármesterek voltak, akiknek az elmúlt évek során igencsak elő kellett venniük kreativitásukat, hogy sokszínű közmunkaprogramokat hozzak létre, így segítsék helyben a foglalkoztatást.

Munka és önbecsülés

A rendezvény házigazdája, főszervezője a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal óriási munkát fektetett az idei kiállítás megszervezésébe, így Román István főispán köszöntőjében a kormányhivatal munkatársainak és az expón résztvevő önkormányzatoknak mondott köszönetet, gratulált a színvonalas rendezvényhez.

– Ha körbe nézünk a téren, láthatunk nyüzsgést, érezhetünk finom illatokat, de ha nem csak felületesen pillantunk rá egy-egy kiállítósátorra, akkor meglátjuk azt a rengeteg munkát, ami a közfoglalkoztatás területén megvalósul, láthatjuk annak értékeit. S köszönet mindenkinek, aki ebben részt vállal, hiszen amit most itt látnak, része annak, hogy a vidék emelkedjen, hogy a vidéki embernek önbecsülése legyen. Már önmagában a munkavégzés is önbecsülést ad, főként akkor, ha eredményekkel jár. Aki végig nézi a kiállítók faházait, pontos képet kaphat a közfoglalkoztatás eredményeiről. Én kívánom, hogy látogassanak el minél többen a mai rendezvényre és vigyék jó hírét a településeknek – nyitotta meg az idei kiállítást és vásárt Román István főispán.

– A közfoglalkoztatás átmenet a munka világába – erről már Jászai Menyhért, Nyíregyháza alpolgármestere beszélt köszöntőjében. Elmondta, míg 2016-ban 1700 közmunkás dolgozott a megyeszékhelyen, ez a szám mára 300 körülire csökkent, ami jó hír, ugyanis egyre többen találják meg helyüket a nyílt munkaerő-piacon, tulajdonképpen ez a közmunkaprogram célja is, hogy hidat képezzen a munka világába. Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke is ráerősített erre, ugyanis a tőkeerős cégek jelenléte tovább fokozza a szakemberhiányt, ennek orvoslására a munkaerő-tartalékhoz kellene nyúlni mielőtt külföldiek állnak be dolgozni egy -egy céghez. – A magyar álláskeresők mobilizálása kulcskérdés lesz a jövőben – hangoztatta a vármegyei közgyűlés elnöke.

Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár meg is osztotta, hogyan fest ma a magyarországi foglalkoztatási kép. Az augusztusi hivatalos adatok szerint, országos szinten 228 ezer 500 ember keres állást, nem 600 ezer, mint 2010-ben – szúrta be az összevetést. A közfoglalkoztatásban résztvevők száma 10 ezerrel csökkent tavalyhoz képest. Ez utóbbi országos adat. Szabolcs-Szatmár-Beregben 15 ezer 950 a közfoglalkoztatotti létszám, mintegy 27,8 milliárd forint fordul a közmunkaprogramok támogatására ebben a vármegyében.

– Ma már ott tartunk, hogy sokarcúvá vált a közfoglalkoztatás, és nemcsak egy támogatott foglalkoztatás, ami az aktív munkaerő-piaci politika része, hanem állami munkahelyteremtés, vidék- és településfejlesztés, valamint szociális intézkedés is egyszerre – utalt arra a helyettes államtitkár, hogy az önkormányzatok kezdeményezésére egyre több beruházás-típusú programok indultak el, amelyeket a Belügyminisztérium jelentős összeggel támogatott is, s a helyi foglalkoztatás színterévé váltak.

Erre a célra 2019-ben 18 milliárd forint jutott, ebből a forrásból épülhetett ebben a vármegyében is számos településen savanyító üzem, főzőkonyha, asztalosműhely, gyümölcsfeldolgozó-üzem.
– Az a cél, hogy ezek fenntartható módon működjenek tovább, munkát adva a helyieknek – tette hozzá Réthy Pál, s az idei kiállítást példamutatónak, ösztönzőnek nevezte.

A Termékdíj is egy ilyen ösztönző, amit évről évre hazavihetnek a települések a kiállításról. Az idén a bronzdíjat a nyírjákói babakelengyék nyertek, az ezüstöt a dombrádi fokhagymakrém, az arany pedig Fábiánháza kezében csillogott, a szőlőlekvárjuk érdemelte ki az elismerést.

–Nem egy szőlőtermesztő vidék a miénk, de Fábiánházán egy jelentős szőlőültetvényen termett a zamatos gyümölcsből még az 1800-as évek végén. Ma 350 tőkén érik a piros színű sokmagvú, amit négy közmunkás gondoz és a helyi savanyítóüzemben főzik belőle a lekvárt – mondta Gyarmati Endre polgármester miután átvette az elismerést.

Zöldség, gyümölcs, varroda

– A mezőgazdasági programunkkal jöttünk, nekünk ez a legnagyobb programunk Paszabon, közel 3 hektáron gazdálkodunk és tulajdonképpen a helyi konyhára termeljük meg a zöldségeket, gyümölcsöket, illetve van kukoricaföldünk is – mutatta be a paszabi programot a polgármester, Tajthy Péter. Hozzátette, náluk is csökkent a közfoglalkoztatottak száma, s azt tapasztalták, hogy a képzések során elsajátított tudást hasznosítani tudják a versenyszférában is: Paszabon a bútorgyártásban futottak ilyen képzések. Elmondta azt is, mindezek mellett az építőipar és a különböző gyárak elvitték a férfiakat a közmunkából, így a közmunkásaik nagy része nő.
– A közmunkaprogramok indulásakor nem volt Nyírtassnak földterülete, amin gazdálkodhattunk volna, most már van, de csak fóliás növénytermesztéssel foglalkozunk, valamint egy nagyon kevéske gyümölcsösünk van. Ezért mi alapból azt kezdtük el, hogy kézműves termékeket készítünk, horgolt terítőket, és bölcsődékbe és óvodákba varrunk ágyfektetőket, kispárnákat, paplanokat. Bevezettük azt a szokást, hogy településünk újszülöttjeit is megajándékozzuk kis lepedőcskével, paplannal, párnával. Öten foglalkoznak nálunk ezzel, olyan nők, akiknek már az egészségi állapotuk nem engedi meg, hogy nehéz a fizikai munkát végezzenek. Egyébként Nyírtasson összesen 30-an dolgoznak a közmunkaprogramban, a többieknek sikerült elhelyezkedniük a munkaerőpiacon – tudtuk meg a nyírtassi polgármestertől, Jenei Erzsébettől..