Középpontban az ukrán gabona- és almahelyzet

Egyperces néma felállással adóztak a közgyűlési tagok Hamvas László, a vármegyei közgyűlés egykori alelnökének emléke előtt, aki nemrégiben 83 évesen, méltósággal viselt betegség után távozott az élők sorából.  A szerdai közgyűlésen először Lipők Sándor (Fidesz-KDNP) kért szót, aki elmondta, minden képviselő eleget tett a vagyonnyilatkozati kötelezettségének. 

 – A vármegyeszékhely fejlődése meghatározza a vármegye fejlődését is – fogalmazott Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke azután, hogy egyhangúlag elfogadták Nyíregyháza fejlesztési programtervét. Ezek után Rácz Imre tájékoztatója következett. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke agrárpolitikai visszatekintését a koronavírus kitörésének időszakától kezdte. Mint kifejtette, azóta folyamatosan emelkedett a műtrágya ára, ezzel párhuzamosan pedig csökkennek a felvásárlási árak, különös tekintettel a búzára és a kukoricára. 

 – Az ukrán gabona itt áll a magyar tárolókban, és ott tartunk, hogy a gazdák nem akarnak vetni, áll a vetőmagpiac is. Erősödik a brüsszeli zöldlobbi, nőnek az adminisztrációs terhek, így nem csoda, hogy háborognak a magyar gazdák is – utalt a közelmúltban megtartott záhonyi gazdatüntetésre Rácz Imre. 

Adorján Béla (Jobbik-Momentum) szerint az eltúlzott erdőtelepítések és a vadgazdálkodás észszerűtlensége tönkreteszi a szántóföldi növénytermesztést és az élelmiszer-termelést, hiszen az erdőterületek elveszik a helyet a növénytermesztéstől. A képviselő szerint a hazai vadállomány olyannyira túlnövekedett, hogy az már komoly károkat okoz a gazdáknak, a termőföldnek. 

 – Javaslom, hogy ezen problémák orvoslására a vármegyei közgyűlés hozzon létre egy mezőgazdasági bizottságot – mondta Adorján Béla. 

Aggódnak a mezőgazdaságért

Dr. Veres János (MSZP) a vármegyei almatermesztők nehéz helyzetéről beszélt hozzászólásában. Szerinte nem kell letenni arról, hogy létrejöjjön egy termelői kézben lévő feldolgozó-üzem, amire korábban már meg volt a politikai szándék, de elhalt a dolog.  Dr. Helmeczy László (Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg Felemelkedéséért) szerint a napelemes rendszerek telepítésénél a befektetők nem veszik figyelembe, hogy a beruházás milyen gazdálkodási területen valósul meg, ez pedig szintén a hasznos mezőgazdasági területek nagyságát csökkenti.

Sztolyka Zoltán (Fidesz-KDNP) az erdőterületek védelmében kért szót, de szerinte is érdemes lenne megvizsgálni a vármegyei erdő- és szántóterületek, illetve legelők arányát. Rozsály polgármestere hozzátette, a vármegyei haszonállat-állományban komoly gondokat okoznak az Ukrajnából „átvándorló” veszett rókák, hiszen keleti szomszédunknál a háború miatt jelenleg nem oltják az állatokat. 

Kerekes Miklós (Fidesz-KDNP), a közgyűlés alelnöke kiemelte, a magyar kormány egy hosszú, viszontagságos időszak után „rendbe tette” a dohányágazatot, ami azért is fontos, mert ebben a régióban több száz család él ebből. Hozzátette, sok, Ajak környéki gazdálkodó állt át a bioalma-termesztésre, de nem látják ennek a hasznát. 

Rácz Imre a hozzászólások után elmondta, örül annak, hogy ennyi embert aggaszt az agrárium helyzete. – Biztosíthatok mindenkit, hogy a kamarai elnökségi üléseken ezeket a problémákat felhozom, és továbbra is napirenden fogom tartani, legyen szó az öntözésről vagy az almahelyzetről – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke. 

Rácz Imre tájékoztatója után a vármegyei képviselők meghallgatták Éberhardt Gábor beszámolóját a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás tevékenységéről, ahogy Úsz Illésnek, a Kölcsey Nonprofit Kft. ügyvezetőjének a beszámolóját is elfogadták a szerdai ülésen.