Helyi közélet

2016.10.18. 08:31

Nem hiány-, mégis keresett szakma - Tető alá hozták a mestervizsgát

Nagykálló - Mindig is büszke lehetett az a kisiparos, aki kiírhatta a cégtáblájára, hogy szakmája mestere, és ma sincs ez másképp – a mestervizsga: rang. Ezekben a hetekben szinte minden napra jut egy gyakorlati mestervizsga a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében; hétfőn az ács-állványozók kerültek sorra.

Nagykálló - Mindig is büszke lehetett az a kisiparos, aki kiírhatta a cégtáblájára, hogy szakmája mestere, és ma sincs ez másképp – a mestervizsga: rang. Ezekben a hetekben szinte minden napra jut egy gyakorlati mestervizsga a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében; hétfőn az ács-állványozók kerültek sorra.

Életszerű feladatok

– A szakképzési törvény előírása szerint a duális képzés feltétele, hogy a gyakorlati ismereteket a tanulóknak csak mesterek oktathatják – szólt Somogyvári Jánosné arról, a rangon, ismeretbővítésen kívül miért fontos ez a vizsga.

– Ebben az évben két, részben támogatott és három fizető hallgató ad számot a tudásáról – mutatott körbe a NA-SZU Kft. nagykállói telephelyén sürgölődő jelölteken a mestervizsga-bizottság elnöke. – A gyakorlati feladatokat – az életszerűség jegyében – többen oldják meg, hiszen az ácsok mindig így dolgoznak, már csak a munkavédelmi előírások miatt sem mehetnek fel a tetőre egyedül – tette hozzá.

– A szakmának ezen a szintjén sikertelen vizsga csak elvétve fordul elő, hiszen legalább öt év gyakorlattal rendelkező ácsok frissítik fel a tudásukat. Húsz órában tanulnak vállalkozásismeretet, hogy a pénzügyi, társadalombiztosítási, jogi és adóügyek se fogjanak ki rajtuk. Legalább ilyen fontos a hasonló óraszámban oktatott pedagógia, ami segíti az ismeretek átadását a tanulóknak, alkalmazottaknak. Ezenkívül munkavédelmi és hulladékkezelési ismereteket is szereznek – részletezte az elnök a követelményeket.

Elismerés a nyíregyházi óvodáért

Ottjártunkkor a mesterjelölt-csapatok már túl voltak az állványszerkezet-készítésen, a manzárdtető-csomóponton és az előlépcső-zsaluzáson dolgoztak. Nagy Sándort az utóbbi mellől szólítottuk el néhány percre.

– Építésztechnikusként kezdtem dolgozni 1979-ben, aztán művezető lettem. Húsz éve alapítottam a tetőfedéssel, ácsmunkával, bádogozással foglalkozó vállalkozásomat – beszélt pályafutásáról a majdnem mester, és – némi unszolásra – a sikereiről is beszámolt: – Kaptam már ­néhány nemzetközi és hazai elismerést, például a Tetőfedő Szövetség szakmai különdíját a Szarvas utcai római katolikus óvoda tető­szerkezetéért, de büszke vagyok az olyan látványos munkáimra is, mint például az örökösföldi római katolikus templom.

Fókuszban az utánpótlás

– Igyekszem folyamatosan fejlődni, bővíteni a szakmai ismereteimet. Az utánpótlásnak is szeretném átadni a tudásomat, és azt a szakmai hozzáállást, amit a régi kollégák még őriznek – mondta Nagy Sándor arról, miért vágott bele a képzésbe annak ellenére is, hogy erre a ­munkára kevesebb ideje jutott.

KM-HP

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország október 18-i számában és a kelet.hu-n.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában